Evangélikus Népiskola, 1901
1901 / 6-7. szám - Bándy János: Egyesült erővel
1Í6 íme egy papi testület, mely hivatásának igazi magaslatán áll, mert a tanítót munkatársának, s mint ilyent szeretetére és becsületére méltónak tartja, felvetette a kerületen azon kérdést, melyet én már jó eleve hangoztattam. Nem azon alakban ugyan, mint azt én tettem ; de ezt megtoldva azzal, hogy az értekezletek is e napon tartassanak. — Szivem melegével üdvözlöm a somogyi papi testületet eme humánus eljárásáért és kivánom, hogy vajha mielőbb testet öltsön az ige ! És ez rajtunk is áll tanítókon, mert hisz a tavaszi gyűléseink programmjában ott szerepel a théma. — Egyesült erővel és alaposan vitassuk meg a dolgot, és kivánjuk egy akarattal a becses indítványnak kerületszerü létesítését. Meg vagyok győződve, hogy ebből csakis haszon és pedig úgy anyagi, mint erkölcsi haszon fog származni a gyülekezetek és közös mindnyájunkra. Most pedig azon lelkész urak kedvéért, kik rideg elfogultsággal könnyedén oda vetik a tanítónak, hogy nem kell ének, nem kell tanító a papi gyónásnál, legyen szabad a saját meggyőző argumentumaim mellőzésével — nagy tudományu püspök urunk ő méltóságának az éneket magasztaló ihletett szavait idézném a következőkben: „Az egyházi énekeskönyvnek prot. egyházakban kiválóan fontos hivatása van. Ma is igaz, a mit már a hitjavitásnak bajnokai vallottak, hogy a szívből fakadt, megható szent ének hódító erő. — Az ily énekek gyűjteménye az egyházban : á hivek lelki épülésének egyik forrása. — A biblia s az imakönyv mellett ebből is tanúlják megismerni az Istent és saját erkölcsi rendeltetésüket, tanúinak buzogni azért, a mi szent és igaz. — Ez a megpróbáltatások borult napjain egyik leg- hübb társalgójuk, fájdalmuknak, panaszuk és óhajuknak Isten előtt tolmácsolója. — A templomban a közbúzgóság óráin a szent ének zengése bontogatja a lélek szárnyát: a hitet emeli ez által a föld porából az égre és előkészíti a szívet Isten igéjének örömmel hallgatására és megtartására“. lm ez arany szavak nagyon is megsziv- telendők az egyháziasság emelésére ; épen azért ha mégis netán talál, koznék pásztor, ki főpásztorának eme gyönyörű kijelentéseit az énekre vonatkozólag negligálná s a felszínre vetett eszme ellen foglalna állást, arra nyilván elmondhatjuk az evangéliom szavait: .Minden ház, a mely magával ellenkezik, megromol“. — Ennyit az együttes gyónásról! Sokkal nagyobb jelentőségű eredménynyel járna — a gyülekezetek anyagi könnyebbségétől el is tekintve, — „főképen a testvéri együttérzés ápolása szempontjából“. Saas I. barátunk elég szépen és világosan ecsetelte az Ev. Népiskola egyik számában az e tekintetben való eljárást, mit ők már gyakorlatba vettek, melyet én szivem lelkemből csak helyeselni tudok. Lenne bár mindenütt így a dolog ! Ez volna igazán a munkatársi és így testvéri szeretet pap és tanító között. — így nem fordulna elő soha oly körülmény, mely miatt főpásztori körlevélben hivatnak fel a
