Evangélikus Népiskola, 1900
1990 / 6-7. szám - Matthesz Sándor: Iskoláink czélja és a magyar nyelv
178 « dűli czélja, hogy az iskola adjon az egyháznak felvilágosodott hitbuzgó tagokat. A hitbuzgóság alapja a vallási meggyőződés. A-z első czól tehát, a melyet megvalósítani iskoláink feladata, a tiszta mély vallásos érzelem keltése, fejlesztése és ápolása. A vallási érzelem ott kezd ébredni, mikor az anya mutatva a csillagos eget, tanítja gyermekét az első imára. Az érzelemre csak is az értelem utján, hathatunk. A miről meggyőződtem, hogy igaz, jó, nemes, csak is azt szerethetem meg. Az ismeretes hozza hullámzásba kedélyemet, az ismeretlen érintetlenül hagyja. Mi természetesebb tehát, hogy egyházunk úgy az iskolában, mint a templomban az érzelemre, a nép által beszélt nyelven kiván hatni. Iskoláink első czéljának megvalósításánál a tiszta, mély vallásosság keltésénél a magyar nyelvre, mint államnyelvre szükségünk tehát nincsen*) Az állam teljes joggal érvényesíti befolyását a haza összes iskoláira tekintet nélkül azok jellegére és éppen ezért tűzi ki az állam a haza iskoláinak közös czélját, t. i. adjon az iskola a hazának áldozatkész honpolgárokat vagyis ápolja a hazaszeretetet. A hazaszeretet fogalmát sokan nagyon szűkkeblűén magyarázzák ; azt mondják csak az szereti hazáját, a ki annak államnyelvét beszéli és miután ez a magyar, egyenlőnek veszik a hazafi fogalmát, a magyar fogalommal. Az ón véleményem szerint az szereti hazáját, a ki józan eszével megbirja Ítélni hogy megélhetését e haza földjének, élete, vagyona, hite biztosságát e haza törvényeinek köszönheti ; azért háladatos, háláját abban mutatja- hogy a haza terheiben önként készséggel osztozik, veszélyben nemcsak jószágát, hanem életét is kész a hon védelmének szentelni. Hogy a gyermek tudatára ébredjen annak, miért is kell tulajdonképen édes hazánkat szeretni, sok és fáradságos munkát igényel. Nem lehet ezt egy-két hazafias költemény betar.ultatásával elérni és nem elég, ha a gyermek valahogyan beszéli a magyar nyelvet. A hazafias érzelem szintén csak az értelem utján ébreszthető és fejleszthető. A szajkó módon való tanulás sisifusi munka. Azért azon elvet, hogy a magyar nyelven való tanítás a hazafias érzelem keltésének legbiztosabb eszköze, el nem fogadhatom. (? ? Szerk.) Mert a ki igazán szereti hazáját, igyekszik is annak hivatalos nyelvét elsajátítani és nem azért kell magyarúl tanulnia, hogy szerethesse hazáját. Van iskoláinknak egy harmadik czélja, melynek elhanyagolása mellett sem az egyháznak, sem a hazának hasznaveheiő tagokat nem adhatunk, ez a czél pedig: — adja meg az iskola a gyermeknek az alapot, melyre építve, az életben boldogul. Mit ér az egyháznak az olyan hitbuzgó tag, kit az élet küzdelmei legyűrnek, ki földhöz ragadt szegény. Az egyház adhat ugyan vigaszt a nyomorban sinlődőnek, de koldusok tömegéből egyház fenn nem állhat. Az államra nézve pedig a honpolgárok életképessége, életkérdés. *) Czikkiró, mint mosonmegyei tanító, ezen állításánál bizonyára csak a német ajkú iskolákra gondolt. Szerk.
