Evangélikus Népiskola, 1900
1990 / 6-7. szám - Matthesz Sándor: Iskoláink czélja és a magyar nyelv
179 Nézzük csak közelebbről, milyen igényekkel áll elő a haza honpolgáraival szemben. Az első, a mit a haza honpolgáraitól kíván az, hogy viseljék az államháztartás terheit. Hogy a honpolgárok ezen kötelességüknek megfelelhessenek feltétlen szükséges, hogy keresetképesek legyenek. A keresetképes fogalmában benne rejlik az életrevaló fogalom. Nem elég, hogy a földműves értse, hogyan szántsa földjét, hogyan tenyészsze okszerűen állatait, tudja is terményeit haszonnal értékesíteni. Mennyi fur- fanggal találkozik lépten nyomon. Ha nem bírja megítélni terménye értékét, kárt vall. Nem elég, ha a mesterember ügyes, hanem legyen is elég képessége megítélni, hogyan és honnét szerezheti be a készítményéhez szükséges nyers anyagot olcsó áron és hol talál árúinak kedvező piaczot. A nép boldogúlásának útjában áll a visszás álapot, mely munkaadó és munkás között létezik és a mely oly rikitóan lép szemünk elé a tömeges munka beszüntetésnél. Okát pedig abban találjuk, hogy a munkás nem birja megítélni munkája úgy erkölcsi, mind anyagi értékét. Az érték megítélése ád legtöbb zavarra okot. A földmives panaszkodik hogy a gabonának nincsen ára, a pék ugyanakkor kikel a magas árak ellen ; a házi úr lesi az alkalmat, hogy a lakás árát emelhesse, a lakó meg alig várja, hagy leszálítsák. Ez a zavar csak is akkor fog szűnni, ha általánossá válik azon igazság, hogy a nagy egész csak akkor fejlődhetik, ha az egyesek híven teljesítik kötelességüket, ha a nép belátja, hogy a legszerényebb munka sem fölösleges és hogy nincs a világon ember, a ki elmondhatná magáról, hogy ő nem szorúl embertársai munkájára. Ez által a munka erkölcsi értéke lép előtérbe. Nem tekintik tehernek, mely csak azért van, hogy az életfenntartáshoz szüségeseket megszerezzük, hanem Isten által rendelt hivatásunk is az, mely nemesít. És kitől várja az állam, hogy az élet harczában megállhassanak, boldogúljanak, munkájuk gyümölcsét megelégedéssel, békében élvezzék ? — Az iskolától. Számtan, földrajz, gazdaságtan, olvasmány, természetrajz és természettan mind-mind csak azt czélozza, hogy a gyermek gazdasági ismerete minél szélesebb körű legyen, hogy ezen ismereteket az életben értékesíthesse. Hogy az iskola e téren is megfelelhessen czél- jának nem elég, ha mindenből csak kóstolót nyújt, alapos, lelkiismeretes munkát igényel és ezt ismét csak azzal a nyelvvel érjük el, a melyet a gyermek ért. A tanultakat pedig csak akkor fogja haszonnal alkalmazhatni, ha azon a nyelven tanulja, a mely nyelvet majd férfi korában beszél. Az államnak, hogy czéljait, intézkedéseit megvalósíthassa, szüksége van alkalmas közegekre, hivatalnokokra, szüksége van emberekre, kik a jog és kötelesség fogalmát tisztán felfogni képesek. A község-, iskola-, megye közigazgatásánál, sőt az életbe léptetett esküdt bíróságnál, a birói karban találkozunk tagokkal, kik csak is a népiskolában kapták