Evangélikus Népiskola, 1900

1900 / 1. szám - Tárcza

14

zásnak indult. — 1883-ban beutazta Brocskó Svájczot és Németországot az ottani árvaházak és emberbaráti intézetek tanulmányozása czéljából, melyről „Svájcz árvaházai“ czimü munkájában számolt be; ez az első mü hazánkban, mely rendszeresen tárgyalja az árvaházi nevelést. Egyéb munkái: „A budapesti prot. orsz. árvaegyesület és árvaházának története“ és „A vegyesnemü árvaházak padagógiai előnyei“ czimü értekezése.

1897-ben Stefánia kir. főherczegnő, özvegy trónörökösné ő fenségétől díszoklevelet nyert.

1899. júniusban ő felsége a népnevelés terén szerzett érdemei elismerésül a koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki.

Szívből üdvözöljük jubileuma elmúltával, kívánjuk, hogy intézetünket még sokáig vezethesse azon az utón, mely a haladás és munkálkodásra való szoktatással még sok árvát nevelhessen a hazának és egyháznak.

Alapi István,

az intézet volt tanítója.

Ima.

— Tanítói közgyűléskor. —

Isten! kinél lelkünk s testmik erője van,

Ki megsegíted a buzgón törekvőket:

Adj mi nekünk erőt eszméink harciban, lökhessük haszonnal röppenő időnket.

Mit szent Fiad hintett, az a világosság

Terjessze ki fényét, ha homályban járunk.

Szívünk' a szent erkölcs harmatjai mossák,

S te légy, Urunk, holtig vezérünk, királyunk.

A honért s egyházért munkálni ne szűnjünk; Zászlónkról e két szót le ne tépje senki.

Ha talán megesnénk, hozzuk helyre bűnünk',

Űzve onnan minden idegen Istent ki.

A nemzethódítás boldog örömétől

Ne foszsz meg bennünket, vezérünk, királyunk;

Es ne tilts el minket attól a reménytől,

Hogy hű szolgák, egykor széked előtt állunk.

Hints áldást mi reánk, népünkre, hazánkra, vS azokra, kik most itt körülöttünk vannak.

Szivünkbe bű s panasz ne jöhessen szánkra;

Szárnyad védjen, ha ránk szélvészek rohannak.

Áldd meg fejeinket s a hű testvéreket,