Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 5. szám - Tárcza
150 E szavakra Fölébredvén merengéséből, föltekint az idegenre s köny- cseppek gyöngyöztek szemeiben. (Mennyit beszél ez a két könycsepp a férfi szemében!) — Bocsánat, — szólt reszkető hangon — azon gondolkoztam, hogy ez a 6 dollár a gőzhajózás terén kifejtett hosszas fáradozásom első anyagi jutalma. Óhajtottam volna megünnepelni a nevezetes pillanatot, kérve önt, hogy ürítsünk egy pohár bort, de lássa oly szegény vagyok, hogy még egy pohár borral sem kínálhatom meg. A hajó szerencsés vissza érkezését lelkes tömeg éljenzése fogadta. 1814-ben már hadi gőzhajót épített Futton az Egyesült Államoknak. Fulton 1815 febr. 24-én szenderült el örökálomra. Még 50 éves sem volt akkor. Uj-York állam képviselői 30 napig gyászolták nagy honfitársukat. Egy pár képet ecsetellem csupán a tudomány bájnokairal. Azonban, 1000- és 1000 ilyen megható tragikus történetet lehetne elősorolni. Nekünk magyaroknak is vannak vértanúink a tudományok terén. Azt hiszem elég ez az egy néhány példa is, hogy belássuk a tudományok vértanúinak fontos küldetését. Kérdezzük meg csak: vájjon ki küldte e nemes harczosokat a világra ? ki lehelt beléjök bátor, lankadni nem tudó, önfeláldozásra is kész lelket? Ki más mint az, »kit a bölcs lángesze fel nem ér; kinek léte világít mint az égő nap, de szemünk bele nem tekinthet.« Igen! Mind a mi van, a mi lett, s a hogyan van, Isten akaratja. A természet a maga végtelen szépségében és czélszerű mivoltában Isten dicsőségét hirdeti. A magas kék ég mintegy felelni látszik: »Isten műve vagyok;« »a fénylő nap az Ö szolgája«, a csillagok Isten dicsőségétől ragyognak.« A természet nagyszerűsége előtt meghajlik gyöngesége érzetében a parányi ember; a természet dicső szépsége az abban uralkodó rend, minden létezők fontossága czélszeriisége, felemeli lelkét a magasba, hol megtisztulván földi gyarlóságaitól önként rebegi: ily szépet ily dicsőt, ily tö- tökéletest csak is a tökéletességek tökéletessége, a végtelen hatalom, minden tudást egyesítő, örökké való Isten teremthetett. A természettudományok és azok fenkölt lelkű bajnokai mind Isten dicsőségét hirdetik, de nem is lehet ez másként, hiszen maga a kutató lángész is Isten ajándéka. A csillagászat tanai, Newton, Keppler törvényei csak azt hirdetik, azt dicsőítik, a mi van, a mit érzékeink felfognak. Kant, Laplace kutató elmélete is csak az ős anyagtól kezdődik; de hogy az os anyag hogyan jött létre, arra a véges emberi lángésznek nincs s nem lehet más felelete, mint az, hogy Isten teremtette az ö mindenhatóságánál fogva. Szeressétek hát a természettudományokat, mert ezek mentenek meg a tévhittől, ezek is terjesztenek világosságot, ezek tanítanak bennünket a természet szeretetére; a természet a maga egészében nem más, mint Isten léteiének, az ő mindenhatóságának kézzel fogható dicsősége. Simkó Endre.
