Evangélikus Népiskola, 1900

1900 / 5. szám - Tárcza

149 Az 1797-ik év deczember havában a Szajna folyón tette meg első kísérletét, Robbantó gépe pontosan bevállott. Csak hogy sokba került s így hát volt rögtön kifogás ellene. Fulton minden pénzét kísérletekbe ölte. Kifogyot pénzét a nemzetgyűléshez intézett kérelem utján vélte pó­tolni. Keservesen csalódott, kérelmét indokolás nélkül utasították vissza. Aztán nagy nehezen összeállított még is egy tenger alatt járó hajót; ezt sem fogadták el; hidegen visszautasították. így járt ajánlataival a német kormánynál is. Kétségbeesésében visszatért pihenő ecsetjéhez. Oly szép s meglepő pasnzorámát festett s állított össze, hogy a franczia főváros töme­gesen látogatta ezt- Ez utón pénzhez jutott Fulton, s újra s kitartóan foly­tatta kísérleteit. Még egyszer az örökös konzullá választott, Bonopartéhoz fordult. 1801-ben a bresti kikötőben mutatta be hajója életképességét. Nyolczvan méternyi mélységbe sülyedt alá hajójával, jókora távolságban újból feltűnt. Majd négy óránál több időt töltött a hullámok alatt. Rob­banó pokolgépeivel is bámulatos eredményeket ért el. Óhajtott volna a kö­zelben czirkáló angol hajók közelébe is jutni. Miután ez a kísérlete a kon­zul nagy bosszaságára nem sikerült, többé figyelemre sem méltatták. Ful­ton nem lankadt; megkezdett müvét fejlesztette és a siker nem is maradt el, mert 1803 aug. 8-én, hajója hatalmasan szelte a tenger hullámait. E világrendítő találmány alig ébresztett némi figyelmet. Napoleon győzelmei el vakították ez értelmet; maga Napoleon is úgy bánt Fultonnal, mint ha közönséges szédelgő kalandor lett volna. A lángeszű Napoleon maga sem fogta fel az uj találmány horderejét. Fulton elkeseredetten hátat fordított Franoziaországnak, négy év múltán Uj-Yorkból indult el uj hajója, s ez volt a gözhajózás első útja 1807-ben. Mikor hajóra szállott, a parton összegyűlt tömeg, gúnyolta, fenyegető, szitkokkal illette. Mikor azonban a hajó megindúlt s hatalmasan szelte a tenger hullámait, az ellenséges magatartás bámulattá változott át; a fenye­gető tömeg lelkes ünneplésben részesítette a lánglelkü gépészt. Erre néhány napra Fulton hírlapokban értesítette a közönséget, hogy Hudson, Üj-York és Albany között megnyitja a gőzhajó-közlekedést. Egyetlen ember sem mert vállakozni az útra. Visszatérőben még is akadt egyetlen egy utazója Andrimx nevű franczia; ki a hajóba szálván egyetlen egy embert talált ott s ez maga Fulton volt. — Uj-Yorkba szándékozik ön kikötni? kérdé Fultontól. — Megkísérlem válaszólá — Fulton. — Hát ón tarthatok-e önnel ? — Nem bánom, de csak úgy, ha ön is oly elszánt ember, mint jó magam. Andrieux nem habozott, leszámolta a 6 dollár vitelbért. Fulton mozdulatlanul s némán szemlélte a kezébe számlált pénzt, mintha másutt tévedeztek volna gondolatai. Az utas attól tartott, hogy valamivel megsértette a gépészt, félénken jegyezte meg: — de hiszen ennyit követelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom