Evangélikus Népiskola, 1899
1899 / 11. szám - Simkó Endre: Gyakorlati kiképzés a tanítóképző-intézetekben
320 lati kiképzés és a tanitóképző-intézeti tantervnek az előbb javasolt tervezet következtében okvetlen beálló egyeztetésével nem akarok foglalkozni. Csak annyit említek itt meg, hogy a gyakorlati kiképzés javaslatba hozott módon való eszközlése mellett a neveléstudományoknál a következő változás állana be: az I. II. III. osztályokban az óraszám nem változnék. A III. oszt. anyagának java részét a gyakorló-iskola vezetője venné át, egyrésze pedig a szaktanárok ke zébe jútna. S így a neveléstudományok tanárának heti óra száma kettővel apadna, ezeket igen czélszerüen használhatná lel a gyakorló- iskola látogatására. A gyakorlati kiképzésre használandó 12 órából 6 ot délelőttre, 6 ot délutánra lehetne beosztani, a fennmatadt 3 délelőttöt és délutánt pedig a többi tárgyak tanítására kellene fordítani. A harmadik osztályban eszközlendő módszeres feldolgozások következtében a tananyag megfelelő részét a IV. osztályba vinni fel, Javaslat. Szerveztessék a gyakorló iskola és a gyakorlati kiképzés a következő alapon : 1. ) Minden tanitó- és tanitó-képző-intézet a tanitó-növendékek kiképzése végett az intézettel szerves kapcsolatban álló hatosztályú elemi gyakorló-iskolával látandó el, melynek legalább két tanterme egy vezető,- és két osztálytanítója legyen. 2. ) A vezető tanitó a képző-intézetnek rendes tanára, ily minőségben rendeztessék javadalmazása is. A vezető tanitó a neveléstudományi tárgyakból tanári minősítést szerezzen. 3. ) Az osztálytanítók az intézetből kikerült fiatal okleveles egyénekből választandók. A vezető tanitó utasításai alapján segédtanítói munkát végeznek. Javadalmazásuk évi 240 frt. készpénz, lakás s étkezés az internátusbán, hol is felügyeleti tiszttel látandók el. (Jegyzet. A fiatal tanítók alkalmazását csak átmeneti intézkedésnek vélem. Főleg olcsóságuk (Pardon e kifejezésért!) az, a mi alkalmaztatásuk javaslatba hozására készt. Tudom, hogy sokkal megfelelőbb, helyesebb mód volna gyakorlottabb rendes tanítókat alkalmazni, a mi természetesen jóval több kiadást is vonna maga után. Tudom, hogy a segédtanítói intézmény sok álláscserére adna alkalmat. De átmeneti intézkedésnek az ajánlottam módozat is fejlődést jelentene, tehát jobb volna a mainál. Ha osztálytanitókúl rendes tanítókat alkalmazhatnánk, a vezetői állás el is maradhatna. Az osztálytanítók közül az egyik, a ki
