Evangélikus Népiskola, 1899
1899 / 7-8. szám - Nyilttér
247 házi kartárs vállalta el s bírálatát Írásban, vagy szabad előádásban terjeszti a jövő évi közgyűlés elé. Az egylet hálás köszönettel adózik előadó tanár úrnak tanulságos előadásáért. A jövő évi közgyűlésen munkát olvas Szij Lajos farádi tanító a „Vallásos nevelésről“, bírálja Kiss Lajos tót-keresztúri tanító. A folyó ügyek letárgyalása után elnök úr indítványozza, hogy a vizsgái versmondásoknál ne a gyermekek ismeretkörét meghaladó hosz- szadalmas verseket, hanem a tanúlók egyéniségének inkább megfelelő rövidebb költeményeket használjuk ; erre nézve különösen ajánlja Pósa Lajos gyermekverseit, melyek e tekintetben szinte páratlanéi állanak irodalmunkban. A Zsedényi-alap kamataiból nyerendő segélyre Szalay József, Varjú Márton és Hajas Gyula kartársak ajánltattak az esperességi gyű- lés figyelmébe. A Kőszegen tartandó egyházkerületi gyűlésre képviselőkül szavazattöbbséggel Horeczky Gyula csánigi és Buthy Márton felpéczi tanítótársaink választattak meg; egyházmegyei gyűlésünkön pedig egyesületünket megbízó-levéllel Varga Dezső és Farkas György képviselik. Az egyházi dallamok egyöntetűsége czéljából Simkó Endre tanár úr tanártársai nevében is arra kéri az egylet tagjait, hogy az egyházi énekeket lehetőleg a chorál szerint tanítsák. A tárgysorozat kimerittetvén, Ajkay Béla dr. elnök úr áldást kívánva a tagok működésére, a gyűlést bezárta. Hajas Kálmán egy1- jegyző. Nyilttér. Kérdések és feleletek. Felelet S. J. úr I. kérdésére. Tekintetes Szerkesztő úr ! Ezen becses lapok hasábjain gyakran van szerencsénk találkozni. Sass János kitűnő tollú s fényes képzettségű paedagógiai iró ötletes közleményeivel, melyeket mondhatom mindig lelki örömmel és gyönyörűséggel szoktam elolvasni. A legutóbbi számban egy új rovat nyitására szolgáltatott a tek. szerkesztőség által alkalmat, a midőn a „kérések és feleletek“ eszméjét megpendítette az által, hogy egy igazán szakba vágó kérdést intéz a tanügygyei foglalkozó munkásokhoz. A kérdés lényege ez; „Melyik nevelési mód czélszerűbb, az-e, a melyik a gyermek világától a külvilágot lehetőleg elzárva, a gyermekek ártatlanságát igyekszik minél tovább megőrizni, hogy a világi életben előforduló fonákságokat, gonoszságokat addig lehetőleg meg se ismerjék, mig nem kénytelenek a világba kilépni; vagy pedig czélszerűbb
