Evangélikus Népiskola, 1899
1899 / 7-8. szám - Nyilttér
248 a gyermeket már a családi életben megismertetni azzal az igazsággal, miszerint a világban nem csak tökély, de tökéletlenség is, nem csak jóság, de gonoszság is, nem csak öröm, hanem szomorúság is van ? Alúlirott szerény véleményemmel határozottan a kérdésnek utóbbi részéhez járulok azon paedagógiai okoskodás alapján, hogy -a vallásos érzület lappangó tüzét a gyenge gyermeki kebelben csak is az által éleszthetjük legsikeresebben, ha annak értelmi világánál kézzel fogha- tólag rámutatunk első sorban mindazon hasznos és üdvösséges jóknak gyakorlására, melyek nélkül boldogság nem létezhetik az emberi életben, ezzel párhuzamban azonban feltüntetjük az ártatlan gyermeki szív előtt mindazon cselekményeket is, melyeket nem csak szent vallásunk, de a világi társadalmi törvények és intézmények is tiltanak s a melyeknek elkövetése úgy lelkiismerete, valamint külső testi fenyitékből eredő büntetést von maga után. Ismerje meg a gyermek a jónak tudása mellett a rosszat is, melyekre az életben amúgy is reá fog jönni, s így a kettő között alapos különbséget tudván tenni, ragadjuk lelkesülésre a jóért nemesért és hasznosért, mig ellenben a gonoszt, a bűnt s minden rosszat tanúljon kerülni s alkalom adtán azon Jézus! szavakkal élve : „Távozz tőlem sátán, a te uradat imádjad és csak neki szolgálj,“ — határozottan megvetni. Vallási szent könyvünk a biblia is, melynek alapigazságain nyu- gosznak minden vallási oktatásra irányuló tankönyveink, szintén ezen paedagógiai elvet állítja elibénk. Ennél pedig tökéletesebb könyv még eddig nincs a nap alatt. Tekintsük pl. a 10 parancsolatot, a minden törvények legtökéletesebbjét. Nemde ezekben világosan szól hozzánk az Úr elsőben, hogy mit kelljen cselekednünk, hogy boldogok lehessünk, másodszor, hogy mit nem kell (illetve mit nem szabad) cselekednünk, hogy életünkben a boldogtalanság ne legyen osztály részünk. Vagy a bibliai történeteknek nem szembe állitja-e majdnem mindegyike a jót a roszszal s a jónak jutalmat, a rosznak büntetést isten és emberek megvetését helyezi kilátásba. Ha a gyenge gyermeki szív csupán az erények ismeretével lép a nagy világ elé, annak másik oldala a rossz tulajdonok s annak megismerése következtében nem^tudván párhuzamot vonni e kettő között talán vakon fog rohanni a lejtőn alá, és mert tudjuk, hogy a bűnök útja virágokkal van megrakva, mig az erényeké tövisekkel, nagy százalékkal fog azoknak száma növekedni, kik az élet zajos piaczán elesnek ; mig ellenben a kettőnek öntudatos ismerete harczra kelvén egymással a lélekben, nem mondom minden esetben ; de a szülői és nevelői befolyások folytonos és éber érvényesítése következtében, túlnyomólag az erények fognak diadalra jutni. Kapi. Bándy János-
