Evangélikus Népiskola, 1899
1899 / 7-8. szám - Tárcza
226 ő immár bevégezte földi pályafutását és már az örök béke honában piheni élte fáradalmait. Mondjunk neki, a korán elköltözött pályatársnak ma, midőn emlékezetét körünkben megújítottuk egy útolsó „Isten hozzád“-ot! Emléke köztünk legyen áldva! Nyugodjék békével! Paks. Haiszer Henrik. Ha fájdalomvihar . . . Ha fájdalomvihar Dúl lelked tengerén, S letörve éltednek Arbocza, a remény: Ne csüggedj és ne félj, Ha van erős hited, Élted hajóját ez Es nem más menti meg. Ha mindaz elveszett, Mihez ragaszkodói, S kifosztva mindenből Szíved magában áll: A hitnek adj szíved Mélyében jó tanyát S bár mindent elvesztél. Ez mindent visszaád Ha érzed, hogy szived Már nem sokáig ver, S e gondolat könyűt Csal szemedbe s lever: Ne rettegj! végtusád Könnyű lesz, ha hited Szívedben él s az Úr Elébe ezt viszed. Almán Bruno.
