Evangélikus Népiskola, 1899

1899 / 1. szám - Fiedler János: Humor az iskolában

16

ebédnél tudni sem akar a bablevesről, s egyre csak kálomista menyországot emleget. Az sem bánt olyan nagyon, hogy borzas múzsa- fiaim egy része még hátralékban van a tandíjjal, sőt még az sem hoz ki sodromból, hogy kedves feleségem a helyzet magaslatára áll s jó kedvemet asszonyi fortélylyal kihasználandó — új téli gallérról mono- logizál.

Ez a vidám hangulat fontos szerepet játszik mindenkinél, de különösen a tanítónál, a ki nemcsak az értelmet fejleszti, de a szivet is műveli. Mert a kedélyképzés egyik főeszköze a vidám hangulat. A gyermeki lélek főeleme, melyben él, a vidám hangulat, az öröm. Minél vidámabb a gyermek, annál könnyebben óvható a rosztól, annál köny- nyebben ébreszthető és táplálható benne a jó. Vidám szív talaja az erény termőföldje. Az ilyen rendesen jóakaró, adakozó, hálás, szófogadó.

A vidám kedélyt a nevelés be nem olthatja, de elveheti, elfojthatja’ s ez a kelleténél többször meg is történik. A pajkosabb fiút, az életrevalóbb lányt bele akarják szorítani a nagyvilági illem félszeg korlátái közé. Mit se csodálj, ne szeress, ne ragaszkodj semmihez ! légy egykedvű, közönyös! Takard el szíved érzelmeit a világ szeme elöl! Rákényszerítik a természetetet, hogy korábban érleljen, s ezzel tönkre teszik a gyermek kedélyvilágát, s boldogtalanná egész életére. Ez is hozzájárúlt ahhoz, hogy korunkban annyi indulatos férfi, és ideges asszony van.

„A gyermek kis szivében épen annyi, sőt több öröm fér meg, mint a férfiéban. Kár, hogy szivünk csak azért nő, hogy üresebbé váljék.“ (Eötvös J.) A fiatal vérnek nyugtalansága, elevensége pajkosságban tör ki, melyet azonban a maga idején féken kell tartani. Nem épen szükséges, hogy e hibát a hét főbűnök közé soroljuk és Isten tudja minő megtorlással sújtsuk.

A kik ma túlszigorúak növendékeik iránt., feledik, hogy valamikor ők is gyermekczipőt viseltek. Emlékezzünk vissza csak, kedves Morgósy uram, saját gyermekéveinkre. Nem emlékezel rá, hogy akkoriban te is átmásztál a szomszéd keritésén — uram bocsá — körtét lopni ? Elfeledted volna már, hogy a te bugyogód is sokszor leledzett folytonosság hiányban, s hogy a mogyorófával neked is nem egyszer volt holmi összekülönbözésed ? Nem jutna már eszedbe, hogy az iskolában te sem voltál jobb a deákné vásznánál, s nem egy kiszedett madárfészek nyomja lelkiismeretedet? No látod vén kópé! a gyermek ma is csak gyermek. Sem jobb, sem rosszabb nem lett azóta. Csak te változtál meg. Podagrás lettél kis hamis; humorodat eltemetted ifjúságoddal, a fekete szemüvegen nézed a világot.

Gyermekkorban a hangulat leginkább a bánásmódtól függ. Hosz- szantartó hidegségnek eltompulás a következménye. Legyünk tehát figyelemmel a gyermek környezetére; egyoldalú, fásúlt egyéneket távol tartsunk tőle. Legyen bárki, a ki gyermekünkhöz közelíteni