Evangélikus Népiskola, 1898
1898 / 8-9. szám - Bognár Endre: A dunántúli ev. egyházkerületi népiskolai bizottság jelentése
231 nyítyványoknak foganata az életben első sorban is az egyh. hatóságoktól függ. Az egyházi kiküldött jelenléte minden intézkedési jog nélkül természetesen nem kötelező s hiányzása sem lehet akadálya a vizsgálat szabályszerű megtartásának. Ha az egyházi kiküldött jelen van, a vizsgálati ügyiratok és a képesítő bizonyítvány aláírására Is felkérendő, a képesítő vizsgálat azonban és a róla kiállítót bizonyítvány az ő aláírása nélkül is érvényes.“ E vélt sérelmet Kapi igazgató a népiskolai bizottság utján a kér. gyűlésnek is bejelenti s kéri a szóban levő miniszteri rendelet megváltoztatásának sürgetését. Idevonatkozólag van szerencsénk jelenteni, hogy a kér. népiskolai bizottság hivatkozott rendeletben az egyházra nézve semmi sérelmet nem talál. Mert a dolog természete hozza magával, hogy az egyházi kiküldött hiányzása nem lehet akadálya a vizsgálat szabályszerű megtartásának, úgy szinte, hogy a kiállított bizonyítvány az ő aláírása nélkül is érvényes. Ha mégis ez alkalomból valami intézkedés megtételének szükségletét látja a kerület, ez az intézkedés legfeljebb arra terjedhet ki, hogy az állami tanító kép. int, helyein alakított vizsgáló bizottságok egészí- tessenek ki egy-egy zenei szakértővel, ki a kántori képesítő vizsgálatokon is jelen lenni s a történt eredményről a kerületet értesíteni tartozzék. Egy másik intézkedés lehetne, de ez már azután szigorított eljárás volna, s csak ott lenne helyén, hol a vizsga eredménye nem kielégítő, hogy t. i. ily esetebben a zsinati törvények 207. §*nak érvény szereztessék, vagyis olyan kántor tanítók, kik nem saját felekezetűnkhöz tartozó tanító kép. intézetben szereztek maguknak kántor képesítő bizonyítványt, a kántori teendőkből újabb vizsgálat alá vonassanak, föltéve, hogy nálunk akarnak alkalmaztatni. 11. Az elemi népiskolai tanképesítő vizsgálatra vonatkozó egyetemes szabályzat kiegészítéséről. Papp József bizottsági tag, hivatkozással az egyetemes egy. által 1894-ben kiadott s az elemi népiskolai tanképesítő vizsgálatról szóló szabályzatra, azt hiányosnak találja, amenyiben a szabályzat 2. pontja alatt, hol a tanképesítő vizsgálatra bocsátás esetei elösoroltat- nak az akademi tanfolyamot halgatókról, illetve éretségit tett ifjakról egészen megfeledkezik ; egyúttal a népiskolai bizottság utján megkeresi a kerületet, miszerint hasson oda, hogy az egyetemes gyűlésen a hivatkozott szabályzót következőkkel kibővítessék : c) »Oly jelentkezők pedig, a kik akadémiai tanfolyamot hallgattak, vagy legalább is éretségi bizonyítványuk van, ennek alapján is tehetnek képesítő vizsgálatot“. A kerületi népiskolai bizottság a mutatkozó hiány eképen leendő orvoslását a maga részéről is pártfogolja, annyival inkább, mert a református atyafiak e tekintetben jóval előbb már a zsinati törvényekben (lásd ref. zsinati törv. 422. §.) erről gondoskodtak. 12. A kerületi népiskolai bizottság jövedelme és kiadásairól. A kerületi népiskolai bizottság évi jövedelme 255 frt 31 kr., kiadása 73 frt 65; tőkepénze 317 frt 24 kr.
