Evangélikus Népiskola, 1897
1897 / 11. szám - Sass János emléke
321 apokrifusok ezen részét csak megemlítette. A függelék is terjedelmesebb, de ezt már a könyv előnyének tartjuk. Öt oldalon tárgyi és szómagyarázatok vannak, melyek a legkétségesebb archeológiái ismereteket is tartalmazzák ; azután a bibliai történet idői táblája, majd a vasár-és ünnepnapi perikopák jegyzéke következik. A térképek közül egy sincs, mint az olvasókönyvben, a bekötési tábla belső oldalára felragasztva ; több is van: Elöázsia (Egyptommal), Sinai hegység, Sinai félsziget és Kánaán (a pusztai vándorlás történetéhez), Kánaán maga, Palaestina Jézus és az apostolok korában, Palaestina madártávlatból, Galilaeai tenger s vidéke, Jeruzsálem és vidéke, Jeruzsálem Jézus és az apostolok korában, Jeruzsálem északnyugatról tekintve, délkeletről tekintve, Pál apostol utjai. E sorok czélját már a czikk elején jeleztem: jöjjünk tisztába az iskolai használatra való bibliai olvasókönyv (még jobban: szemelvények) elvi kérdésével és esetleg kivitelével; szóljanak hozzá mások, a dolog megérdemli. Ifjúságunknak a hitben, a szentírásban való neveléséről van szó s ez megérdemli a kis és nagy fáradalmakat. És vajha ebben is bebizonyulna, hogy az iskoláé a jövő. Isten adjon neki erőt e munkájához! Jausz VilmosSass János emléke. Szép az emberi élet! Isteni tehetségekkel megáldva, a végetlen hatalommal, a jóságos menyei atyával gyermeki viszony tudatát hordozva kebelében, kilép az ifjú a nagy mindenség egy pontjára s bizonyos élet czélt tűzve ki maga elé, megkezdi a harczot azon számtalan akadálylyal és ellenséggel, melyek a gondviselés kikutathatatlanúl bölcs intézkedései folytán elébe állanak, győzedelmeskedik ezek felett küzdve, fáradva, áldozva szakadatlanéi és azután a befejezett munka ezüst koszorújával homlokán, nyugodt lelkiismeret mennyei tudatával lelkében az édes anyaföld kebelén, mely az ő tetemeit szülte, nevelte s fentartotta, örök nyugalomra hajtá le fejét. Szép az emberi élet! Fenséges ez a küzdelem, melyet a világ életének millió nyilatkozatai ellen, ugyancsak a világ életnyilatkozatainak anyai gyámolítása mellett egy magasztos czélnak: a tökéletesedésnek, az Isten képére való hasonlatosságának elérése végett egy egész életen végig folytat s diadallal fejez be. Mert csudálatos e világ háztartásának berendezése. A nyári permeteg felfrissíti mezeinket, életre kelti a lankadt növényzetet s az eltikkadt állatot; a borzasztó felhőszakadás pár pillanat alatt lesöpri alapjairól az ember hajlékát, elpusztítja fáradságosan összeszedegetett vagyonát. A tűz, ez az erő, mely életünket fentartja, ha fékét vesztve dühöng, megemészt mindent, mit útjában talál. A nap sugara áldást terjeszt a föld minden rögén, de a nyári hőség siralmas pusztítást visz véghez emberben, állat-
