Evangélikus Népiskola, 1896

1896 / 1. szám - Tárcza

22

A honfoglalás története.*)

— Népiskolai használatra. —

Régi időben az emberek többnyire pásztorok voltak, nomád életet éltek s sátorokban laktak. Gazdaságuk főként barmokból állott, melyekkel, a mint a legelő fogyott, jobb helyre vándoroltak.

Ezen időben Ázsia nyugoti részén, az Arai tó környékén szintén élt egy ilyen nomád nép. Azon vidéket, a hol ezen nép lakott S c i- thyának, magát a népet pedig scithyáknak (szittyáknak) hívták. Ezek vidék és tájszóllás szerint három törzsre oszlottak, u. m. hunok, avarok és magyarokra. E nép a szomszéd erősebb törzsek által folytonos zaklatásnak volt kitéve. A jobb legelővel biró vidékekről őket gyakran elkergették, barmaikat elszedték s folyton nyugtalanították. Azért feltették magukban, hogy a nyugtalan őshazát elhagyva, egy jobb s csöndesebb hazát keresnek maguknak.

A jobb haza keresésére azonban nem egyszerre, hanem először az egyik törzs, a hunok indúltak, Balambér vezetése alatt, Kr. u. 375-ik esztendőben, vagyis mintegy 1520 évvel ezelőtt. Útjuk az Ural hegység elhagyása után nyűgöt felé a Volga vidékén vezetett keresztül. A hunok az itt lakó alánok-at legyőzve, magukkal hurczolták s folytatták út- jokat a Dniszter és Dniper folyamok felé, hol a keleti góthokat találták. Ezek legyőzése után az utjukba eső nyugoti góthok be sem várva a hunok érkezését, előlük elmenekültek. A hunok így akadálytalanéi folytathatták útjokat, s végre a jelenlegi Magyarország északkeleti részén, a Duna s a Don folyamok közti tájon telepedtek le s megalkották a hun birodalmat.

E közben a hős Attila vette át a fővezérséget. kinek félelmet nem ismerő vezetése alatt folytatták aztán ismét a harczot a különféle szomszéd népek ellen, s délnek elfoglalták a jelenlegi Balkán vidékét egész Konstantinápolyig. Ekkor Attila a legyőzött népből kiegészített 700 ezer főnyi seregével nyugotnak fordúlt s behatolt Germániába, Galliába, de itt a kataloni síkon vereséget szenvedett s 180 ezer embert vesztve, visszatért hazájába. Az ez utáni évben, 452-ben Italia ellen harczolt, melynek éjszaki részét elfoglalván egész Rómáig hatolt, de innét a pápa (deo) könyörgésére önként visszafordúlt.

A következő évben a hős vezér Attila, kit sok győzelmeiért isten Ostorának is elneveztek, mennyegzője éjjelén orrvér-folyásban meghalt. Ez időben birodalma a Volgától a Rajnáig terjedt.

Attilának három fia maradt, u. m. E 11 á k, írnák és Dengezics kik az ország megosztásán később összevesztek s egymás ellen küzdöttek. A kedvező alkalmat a leigázott népek felhasználván, a hunok ellen fellázadtak, őket 469-ben levertek s nagyrészben megsemmisítették.

*) A honfoglalás történetének tüzetesebb ismertetése népiskoláinkban a millennium közeledtével ajánlatosnak mutatkozván, annak előmozdítása s megkönnyítése végett több kartárs óhajára bocsátom közre ezen saját használatra s főként a Feszty-féle körkép benyomása alapján készített dolgozatot.