Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 1. szám - Tárcza
- 21 Kivánsz-e szebb, dicsőbb királyi éket Ennél, amit szivünk adott neked ? Költő király! íróink ősz vezére! Kevés halandó van, ki ezt megérte : Neked hódol ma hálás nemzeted. Nem vagy világverő hadak vezére, Mégis, — tekints csak ime szerte szét: Hódolva láthatod szived előtt ma, Művelt nyugatnak minden nemzetét! Világra szóló drága alkotásod Örök becsű, miként az izlam alkorán. Belélehelt nagy szellemednek fénye, Világot gyújt az újabb ezred évre, A múló első ezred alkonyán ! Markóczi Imre. Gondolatok. Az egekig magasztalni a nevelés szent ügyét és kevésre becsülni, mostohán jutalmazni a nevelőket, ez a mai társadalom képmutató farizeismusa. * * * Baj, bogy a paedagógia terén csak Pestalozzik vannak, Maecenások pedig nincsenek. * * * A tanítóknak igen sok a felügyelője, kevés a fizetése. Megfordítva kellene lenni. * * * Felfordult a világ. A nevelés nemtője: fázik, éhezik, nyomorog; az öldöklés angyala: jólétben úszik. * * * Mi lesz a nyomorúságosán fizetett tanítók gyermekeiből? E kérdés felett nem csak a tanítóknak, mint apáknak, hanem a társadalomnak is kötelessége (volna) gondolkodni. * * * A mostoha körülmények a tanítók nagy részét pessimistává teszik. A tanítók pedig a gyermekek révén öntudatlanul pessimistává változtatják a társadalmat. íme az igazságtalan eljárás igazságos boszuja. * * * Azok a nevelők, kik tanítványaik előtt folyton a legfenköltebb, tehát a valóságnak meg nem felelő ideálismust hirdetik: legtöbb pessimistát nevelnek. Ladányi.
