Evangélikus Népiskola, 1894

1894 / 1. szám - Tárcza

20 sötét korokat. Ott, hogy egyebet ne említsek, a Jézus előtti kor, mely­ben a pogány istenek elvesztették a népek előtt jelentőségűket teljesen és általában. S ime a mögött a sötét kor mögött a legragyogóbb jövendő rejtezett! Csak azért volt az a kor oly sötét, hogy annál szebben tün­dököljön utána a fény. A mint annak a kornak, úgy a 19-ik századnak is a gondviselés szabta meg az irányt. E gondolatból Önként folyik az a másik, hogy a jelen század materialismusa a világfejlődés természetes következménye. A jelen században a szellemi művelődés a múlt századokhoz mérve nagy. De mégis elenyésző a haladás a szellemiekben, ha tekintjük, hogy mekkorák a vívmányok az anyagiak terén. A vasút, gőzhajó, a telegráf, a telefon stb. mind megannyi korszakalkotó találmányok egyenként is, hát még együttvéve. Az anyagiak terén tett óriási hala­dásnak az lett természetes következménye, hogy az emberiség figyelme a szellemiekről, az eszményekről az anyagiak felé irányúit s mig ezek­ben bizik s ezektől várja boldogságát, addig amazokat elhanyagolja, megtagadja. De ha ez így van, nem eshetik-e az eszményekben hinni s lelke­sülni tudó kétségbe? Mem lehet-e attól tartania, hogy a materialismus elébb-utóbb teljesen elnyomja az ideálizmust? S erre a kérdésre hatá­rozottan nemmel lehet felelni. A világ folyásában éj után nap, homály után fény következik. A történelem arra tanít, hogy a legragyogóbb korokat a legsötétebb korszakok előzték meg. A materialismus uralma tartós nem lehet. A társadalom be fogja látni, hogy az anyagiak üdvöt, boldogságot az egyénnek s az egyének összeségének adni nem képesek A szellemi haladás elébb-utóbb utol fogja érni az anyagi haladást s ak­kor helyre fog állani az egyensúly. S akkor a szellemi az anyagival össze­fér s az idealismus s materiálismus harcza szűnni kezd, a mennyiben az anyag önként a szellem szolgálatába fog lépni. Mikor fog megtörténni ez? nem lehet tudni előre. Még a materi­alismus nincsen délpontján. Lehet, hogy el sem éri. Már vannak jelek a társadalom egén, melyek sejtetni engedik, hogy a materialismus uralma hanyatlóban van. Vannak, a kik a jövő század elejét egy szebb kor hajnalaként üdvözlik. Én is azok közé tartozom, a ki azt a boldog kort megérni remé­lem, melyben a materiálismus elveszti túlsúlyát, uralmát ! „Hallom, hallom a jövő dalát !“ Nagy Lajos. Jókaihoz.*) Királyi köntös nem takarja vállad És homlokod, — királyi ék helyett Babért visel, a melyet homlokodra Szivünk legszentebb érverése tett! ') Jókai Mór, nagy költőnk, 50 éves Írói jubileuma alkalmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom