Evangélikus Népiskola, 1893
1893 / 8-9. szám - Szíj Lajos: A minta-tanítók
219 iránta a gyermekek, s így jobban megfigyelnek mindent, mintha mindig előttük van.“ Most megkezdte a tanítást. Igazán lelki gyönyörűség volt hallani, látni, a szakavatott tanítónak munkáját, oly könnyűnek látszott, hogy még egy laikus is azt mondta volna rá: hisz ezt én is meg tudnám tenni. Mig egy osztálylyal foglalkozott, mindig gondja volt arra, hogy a többi osztály szinte foglalkozzék — csendesen. A „Socra- tesi“ tanmódot követte. Az egyszerű, tehát világos kérdésekre, a gyermekek, határozott, biztos feleleteket adtak. Rávezető kérdéseivel, pompásan emlékelte ba a jövő penzumot. Szóval ezen osztatlan népiskolában láttam gyakorlatilag érvényre emelve azon elméleti dolgokat, melyeket, mint képezdei növendéknek, bő alkalmam volt annak idején hallani. Javában folyt a tanítás, a midőn halk kopogtatás után, egy 10—11 évesnek látszó fiú, édes anyjával jött be ; köszöntés után igy szólt az anyja : „Kedves tanító úr, reggel nővéremtől, a ki a szomszéd faluban lakik, kocsit küldtek értem, hogy menjek el, valami fontos családi ügy miatt, Pistát kis húgának gondozása végett otthon fogtam, de azt mondta, tanító úr nem szereti, ha engedelem nélkül elmaradnak az iskolából; legyen szives tehát neki engedelmes adni.“ „Ha épen nem lehet a dolgon más módon segíteni, maradjon otthon — mondá a tanító.“ Elmentek. „Látja édes barátom, szólt most hozzám, az én mintám — ha majd a kisdedóvók hazánkban is minden faluban felállíttatnak, ilyen ok miatt nem mulaszthatnak az iskolás gyermekek. De vájjon mikor lesz az meg ? Egyébkint ennél világosabban nem tudtam volna bebizonyítani ama fontos paedagogia elvnek igazságát, hogy a tanító szeresse növendékeit, mint ezen véletlen körülmény által. Tudja, hogy nem csak tanítanunk, hanem nevelnük is kell. Igazán nevelni pedig csak a szeretettől áthatott tanító tud. Ama fiút nem a büntetéstől való félelem sarkalta arra, hogy engedelmet kérjen, hanem az attól való félelem, hogy elveszti iránta való szeretetemet. Ebből azt a jogos következtetést vonom le, hogy növendékeim tisztelettel párosult szeretettel viseltetnek irántam“. Egy negyedórái szünet után 11 óráig maradtak még'a gyermekek az iskolában; előbb minden csoport megkapta otthoni dolgozatát, azután a legnagyobb rendben kettesével haza mentek. Alig zárult be az ajtó utánuk, megleptetésemre, nagyobb gyermekek jöttek az iskolába. Ezek az ismétlő-iskolások — mond mintám. Az ismétlő-iskolát szerdán és szombaton 11 — 1 óráig tartom. A vasárnapi iskolának nem vagyok barátja, mert azt tapasztaltam, hogy az is- métlősök rendetlenül jöttek, és még igen sokat mulasztottak is. Vagy azt vetették okul, hogy nem végeztek reggeli dolgukkal; vagy azt, hogy nincsen ünneplő ruhájuk. így pedig nekem is van vasárnapom, és még, a két délutánt is felhasználhatom egyéb dolgaimnak végzésére. A tantárgyak ezek: 1. Vallás: káté, egyháztörténet. 2. Számtan, mértannal. 3. Magyar nemzet története. 4. Alkotmánytan. 5. Olvasás, leginkább földrajzi, gazdaságiam és egészségtani olvasmányokat tár
