Evangélikus Naptár, 1996
MILLECENTENÁRIUM - Id. Bencze Imre: „A világosság a sötétségben világít!”
Eljutott a valdens mozgalom még Budára is, ahol hírneves prédikátoruk volt Budai Jakab. Később az ugyancsak üldözött husziták soraihoz kapcsolódtak. A prágai egyetem tanára, Húsz János (1370—1415) voltaképpen az oxfordi Wiclef János (1320—1384), egyházújító tételein tájékozódva, hirdette meg tanítását. Vallási gondolatai nemzeti, politikai törekvésekkel is keveredtek utóbb. Máglyahalála után követői fegyveres felkelést robbantottak ki Csehországban. Védekező harcaik során nemcsak hazánk felvidéki területeire szorultak, hanem a délvidékre, sőt Erdélybe is eljutottak., Ez utóbbi területen komoly missziót fejtettek ki. Nyitra megyében is több gyülekezetei alakítottak. Egy ilyenben végzett kántori szolgálatot a fiatal Cordatus Kondrád, a későbbi budai hitszónok, és ébredt rá arra, hogy az úrvacsorával két szín alatt kellene élnie Jézus igaz rendelése szerint. Az ő családi háttere is huszita, illetve valdens mozgalmakhoz nyúlt vissza. Húsz barátja és mártírtársa, Prágai Jeromos, 1410-ben Budán prédikált, s nagy hatással volt hallgatóira. Fiatalok közül sokan tanultak Prágában. A feljegyzések szerint maga Húsz János vizsgáztatta Budai Gergelyt; Budai Bereck pedig az egyetem rektora lett. A soproniak is jó ismerték a huszita mozgalmat. Kismarton. Szarvkő volt az ottani központjuk. A pécsi püspökség területén ugyancsak nagyobb számmal jelentek meg, úgyhogy a pápa előbb Marchiai Jakab ferences szerzetest küldte ink- vizitorként hazánkba. Majd a budai domonkos főiskola tanárát, Kassai Miklóst bízta meg ezzel. Huszitáknak köszönhetjük az első mgyar nyelvű bibliafordítási részleteket. Különböző kódexekben másolatként maradtak fenn ezek. így az Apor-kódex örökítette meg a zsoltárok fordítását, az 1466-ból való müncheni a négy evangéliumot. A Jordánszky-kódexben fennmaradt előszó (1516) vallomása elárulja refor- mátori jellegét: „...a biblia tanulmányozása fontosabb minden régi szent atyáknak tanúságainál, mert übenne lelettetik az idvességnek minden eredeti fun- damentomi.” A husziták hazai hatását és megbecsülését mutatja, hogy Szegedi Gergely az 1569-es debreceni énekeskönyvben „Szükség nékünk Krisztus jótételéről” kezdettel lefordította Húsz János énekét. A sárosmegyei Kreutzer György rektor pedig vitairatához csatolta Húsz Luther által átdolgozott úrvacsorái énekének szövegét. Mai énekeskönyvünk is megőrzött néhány huszita éneket, találó a 134. egyik versszaka: „Átkos sötétségnek virradat vet véget. Erre kell eszmélnünk és szívből megtérnünk!” Id. Bencze Imre 42
