Evangélikus Naptár, 1996

VISSZATEKINTÉS A MÚLTBA - GAMAUF SÁMUEL, aki 200 éve halt meg - KOLBENHEYER MÓR, aki 150 éve lett soproni lelkész

GAMAUF SÁMUEL, aki 200 éve halt meg Kőszegen született 1730-ban, Ne- mescsón kezdte el iskoláit, majd 1743-ban a soproni gimnáziumba irat­kozott be. 1753-ban Jénába ment egye­temre és négy évi szorgalmas tanulás után újra Sopronba jön, ahol először házi tanító, majd kőszegi diakónus. Miután rendes prédikátorrá avatása is megtörtént, a soproni gyülekezet Dec- card utódaként megválasztotta lelké­szének. Amikor Torkos József 1784- ben szolgálatát feladta, Gamauf lett a lelkészek szeniora. Szerepel a püspök­jelöltek között is. Bár nem őt választot­ták meg püspöknek, de szolgálatának elismerését jelentette, hogy a soproni felső egyházmegye esperese lett. Részt - vett az 1791. évi pesti zsinaton. 1796. április 15-én fejezte be földi életét. Szolgálatának nagy érdeme, hogy gondoskodott a Pozsonyban 1785-ben kiadott új Énekes és imádságos köny- ről (Gesang und Gebetbuch...) Ko­moly szolgálatot végzett azzal, hogy gondoskodott a könyvtár új elhelyezé­séről, mely a templomépítés során szükségessé vált költöztetés miatt teljes rendetlenségbejutott. — Kiváló igehir­dető is volt, aki logikusan, nyugodtan és szívének teljességével szólt. Egész szolgálatával lelkésztársainak, a rábí- zottaknak példaképévé vált. Amit pré­dikált, azt megélte a mindennapok­ban. Ezért is tudott hűséges lelki­pásztori munkát végezni. Nem bocsá­totta el otthonából segítség és vigaszta­lás nélkül a gyülekezetben élő szegé­nyeket és bajbajutottakat. 200 év után is érdemes belenéznünk szolgálatának tükrébe és tanulnunk „lelkészi arcvonásaiból”. KOLBENHEYER MÓR, aki 150 éve lett soproni lelkész Ha van lelkész, akit személyesen nem ismertem, de szolgálata másfél­száz év távlatából mély nyomokat ha­gyott életemben, akkor Kolbenheyer lelkészelődöm az. Itt ülök abban a szo­bában, melytől nem tudott megválni akkor sem, amikor egyedül maradt és leánya, meg lelkész veje hívták a Temp­lom utcai másik parókiába, hogy be­tegségében ápolják. Ki volt ő? A közelmúltban felvidéki utunk alkalmával a lőcsei temetőben szemléletessé váltak származásának adatai. Apja lőcsei kereskedő volt, és anyja lőcsei polgár leánya. Bár elköltö­zésük révén Mór fiúk az osztrák szilé­ziai Bielitzben született 1810-ben, 8 évesen Eperjesre adták iskolába. Teo­lógiai tanulmányait a berlini egyete­men alig hogy befejezte, az eperjesi konvent máris meghívta a gyülekezet 2. lelkészi állására, ahol konfirmáló lel­készének, Schwarz János Mihálynak szolgatársa lett. 10 évig végzett Kolben­heyer itt szolgálatot. Amikor egykori eperjesi templomában szolgálhattam, soproni elődöm nyomaiba léphettem, mint egy rövid órára eperjesi „utódja”. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom