Evangélikus Naptár, 1994
ÉLETJELEK EGYHÁZUNKBAN - Koczor Tamás: Fiatal felnőttek
A téma itt szinte magától adódott. A válaszlevelekből sugárzott az a hökkent meglepetés, ahogy egykori társaink, barátaink a régi, hívó szóra „felkapva fejüket” a mindennapok csapásán szembesülnek fizikai, lelki eltávolodásunkkal. Nem egy írás mentegetőző végkicsengése bizony az volt, hogy a családos lét terhei okozták az elszakadást, a visszahúzódást a gyülekezet, a közösség aktív életéből. A család mint „teher”, „akadály” a keresztyén életvitelben — olvasva bántó paradoxon. Mégis mindennapunk valósága a harc az ellentmondás feloldásáért. Ennek őszinte végiggondolása, megvitatása a férfi és a nő, a budapesti és a vidéki, a lelkész és a laikus, a protestáns és a katolikus szemszögéből volt a tábor legizgalmasabb szellemi, lelki élménye. Könnyed és súlyos percek egyaránt segítettek annak kimondásához, hogy tenni kell valamit ezért a korosztályért. Fékezni és megállítani kell azt a tendenciát, amely e veszélyeztetett réteg egyház(unk)tól, gyakorló hitétől való eltávolodásában nyilvánul meg ma is. (Annak ellenére, hogy már nem kényszerít rá tudatos politikai kényszer sem!) És ez nem csak szervezési feladat (az is — gyülekezeti gyermekmegőrzés, óvoda stb.), hanem komoly teológiai alapokat is igényel. Hiszen még a protestáns gondolkodásban sem jelenik meg hangsúlyosan a család energiaforrást, szolidaritást, missziót rejtő lehetősége — amint azt a fenti levelek is tanúsítják. Félig tréfásan fogalmazódott meg; családos „rendet” kell alapítanunk. A tábor - Urunk kegyelméből - jó kiindulópontnak bizonyult egy új úthoz. Bebizonyította, hogy figyelmes szervezéssel, szeretettel kialakítható a pihenésnek, a gyermeknevelésnek és a szellemi, lelki töltekezésnek olyan harmóniája, ahol mindenki gazdagodhat. Be mer mászni végre a Balaton vizébe kis társait követve, lát „döglött angolnát”, horgászik és focizik; nem(csak) főz, mos és vasal; egyeztetni tudja a családfő és a világért felelősséget érző férfi szerepét. Hogy ez így volt, azt alátámasztják az azóta történtek. A gyülekezetekben otthon családos körök szerveződtek, többször voltunk kirándulni, és egy hosszú hétvégét töltöttünk együtt Gyenesdiáson karácsony után. És a „sikert” igazolja az a túljelentkezés is, amely az 1993-as tábort megelőzte. Ez talán a legnehezebb problémánk — nem szeretnénk „klikké válni”, de felaprózódni sem. Kérjük barátainkat, testvéreinket, ha megérintődtek, bátran keressenek meg bennünket, segítsenek a kört tágítani! dr. Cserháti Péter Fiatal felnőttek Gyülekezetünkben régi szokás volt, hogy évről évre egyszer egy szeretet- vendégségen összegyűltek a 30 év körüliek. Innen indult a vágy: mi lenne, ha ezek a fiatal felnőttek gyakrabban találkoznának? Magam is ehhez a korosztályhoz tartozom, mégis tartottam attól, hogy kudarcot vallunk. Isten - szokása szerint — ismét megszégyenített. Beindult a kör. Az első témáink a korosztályunkat érintő kérdések köré gyűltek. Családi, nevelési 42
