Evangélikus Naptár, 1993

ÉVFORDULÓK,EMLÉKEZÉSEK - VERSEK

mindenkinek, ki mellettem sápad, remeg, és aki épp úgy nem érti az életet, mint én? Honnét ez az adnivágyás? Hiszen a ködöt tapogatom én is! Azt hiszem, be kell bizonyítanom magamnak végre: bár jogom nincs, de ürügyem van a létre. Imádság (B. É.-nek szeretettel) Mint a fölém óriás barátként boruló erdőtömeget, mint az impresszionista képet formázó fellegeket, mint a hegy s a gyárkémény magánya mögé bukó Napot, a vöröset, mint a hajamat borzoló meleg, édes szelet, mint a városok fényeit, a faluban az éji csöndet, mint az anyja ölében a kicsiny, egyéves fejet, úgy csodállak és szeretlek Téged, Istenem. ! 7* 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom