Evangélikus Naptár, 1992

ÉVFORDULÓK, EMLÉKEZÉSEK - VERSEK, ELBESZELESEK

A XIX. században a német ajkú lakosság mind jobban magyarosodott. Ennek nyilvánvaló jele volt az, hogy 1877-ben a község nevét Merényre változtatták. Érdekes, hogy alig négy év múlva, 1881-ben az innen származó erdőmérnök „Merényi”-re magyarosította nevét. Kiváló szakembernek bizonyult; 1900-ban a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert erdőrendezési terveiért.

A községnek egyébként más híres emberei is voltak. Itt született 1674-ben Celder Orbán neves kuruc brigadéros. Ugyancsak büszke lehet a község Michael Klein XVIII. századi lelkészre, aki németül jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki. A XIX. században pedig kiemelkedett Konstantin Schwarz itteni tanító, akinek verskötete jelent meg (helyi cipszer tájszólásban írt költeményeivel).

Az 1918-as államfordulat után a község hivatalos neve Vondrisl lett. A lakosság összetétele a betelepülések nyomán megváltozott. 1930-ban 2285-en éltek itt és közülük 857-en voltak evangélikusok.

Az egyházközség azonban továbbra is fontos szerepet játszott a település életében. Kiemelkedő Gura Jenő lelkész munkássága. 1907-től kezdve évtizedekig volt a község lelkipásztora. Ő szervezte meg 1935-ben a templom 150 éves jubileumi ünnepségeit, előzetesen gondoskodva az épület teljes felújításáról. (Ebben komoly segítséget kapott Seiler András iparostól.)

Jöttek a háborús évek. A merényi iskolát a fasiszta szlovák állam 1941-ben elvette az evangélikus egyháztól. A lakosság hangulatát jól érzékeltette Gura Jenő 1944. május 15-i levele rokonához, dr. Merényi Oszkár irodalomtörténészhez: „A háború hosszúsága és a harctér közelebb jövetele idegessé teszi az embereket...”

1944 szeptemberében kiürítették a községet. A kevés itt maradt német ajkú lakost

144