Evangélikus Naptár, 1968

Évfordulók

Thököly Imre (300 éve lett az eperjesi kollégium diákja) A Habsburg-katolikus reakció további erősödése A Wesselényi-féle összeesküvés ürügyet adott I. Lápot császárnak a ma­gyar önállóság teljes eltörlésére, a nyílt abszolutizmus bevezetésére. Az or­szágot császári zsoldos-katonaság szállta meg. A császár felfüggesztette a magyar alkotmányt, és Ampringer János Gáspárt, a német lovagrend nagymesterét, Pozsony székhellyel, 1673-ban kinevezte Magyarország kor­mányzójává. Ez a nyílt, katonai kormányzat a legvadabb önkényt, terrort, és a legnagyobb nyomorúságot jelentette. I. Lipót és katonai kormányzata mindent elkövetett az ország kirablására, értékeinek, kincseinek meg­szerzésére. I. Lipót abszolutizmusával együttjárt a katolikus reakció további erősö­dése. Az „összeesküvő magyarok” és protestánsok megbüntetésére rend­kívüli törvényszékeket állítottak fel. Ezek a rendkívüli törvényszékek koholt vádak alapján, a védelem és a tanúk meghallgatása nélkül ítél­keztek. Céljuk a katolicizmusnak megfélemlítéssel, erőszakkal való ter­jesztése, a császári kincstár és a katolikus egyház vagyonának a gyarapí­tása volt. A protestánsok és a magyar hazafiak üldözését Szeler'-’c^vi György esztergomi érsek-prímás személyesen irányította, Kollonics Lipót és Bársony György püspökök segítségével. A protestáns templomokat ka­tonasággal és jezsuitákkal elfoglaltatta, á lelkipásztorokat elüldöztette, vagy példátlan kegyetlenséggel összefogdostatta, és sokat gá^arabságra juttatott. A végvárakban szolgálatot teljesítő magyar katonaságot a csá­szári udvar „megbízhatatlannak” nyilvánította, zsold és végkielégítés nél­kül szélnek eresztette. 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom