Evangélikus Naptár, 1968
Évfordulók
Az idegen zsoldosok fosztogatásainak, a katolikus reakció erőszakos fellépésének kitett, ellenszegülő jobbágyok tömegesen elmenekültek falvaikból, a katolikus papsággal együtt működő császári katonaság elől. A kuruc háborúk A Wesselényi-féle összeesküvésben vádolt, vagy gyanúsított földesurak, birtokuktól megfosztott jobbágyok, fizetetlen, vagy a szolgálatból elbocsátott végvári katonák, hazafias érzésű nemesek, vallásuk miatt bujdosni kényszerült protestánsok az erdélyi határszélen gyülekeztek; Apafi fejedelemtől és a töröktől reméltek támogatást. Ide menekültek a telküket elhagyni kényszerült jobbágyok is. A jobbágyok és a bujdosók fegyveresen támadták meg a császári katonaságot, és ott ártottak nekik, ahol csak tudtak. Azokat a magyarokat, akik I. Lipót pártján voltak, a bujdosók nem tekintették többé magyarnak, hanem — a német zsoldosokhoz hasonlóan, — labancoknak nevezték őket. A bujdosókat kurucoknak nevezte a nép. Amikor a kuruc-mozgalom nemzetközi jelentőségűvé vált, akkor az erdélyi fejedelem, a török, sőt XIV. Lajos francia király is támogatta. 1678-ban „A szabadságért és igazságért!” — jelmondattal, Thököly Imre vezetésével megindult a kurucok támadása I. Lipót császárnak és katonai kormányzatának, valamint a katolikus-jezsuita reakciónak a rémuralma ellen. Az eperjesi kollégiumról Az 1667. október 18-án megnyílt kollégium országos feltűnést és érdeklődést keltett. I. Lipót két rendeletet is kiadott, amelyekben megbüntetéssel fenyegette az eperjesieket, ha főiskolát létesítenek. A fenyegetések ellenére, másfél év alatt elkészült az új épület, az ún. felsőmagyarországi renaissance-stílusban. Az iskola professzorai és pártfogói nagy gonddal állították össze az iskola működési szabályzatát és tantervét. A kollégium pótolta az egyetemet, mert az elemi ismeretektől kezdve, 10 osztályban, a tanulók a magasabb fokú ismereteket is elsajátíthatták. Meglepő, hogy a tanterv nagy súlyt helyezett a reáltárgyakra (földrajz, matematika, fizika). A felsőbb osztályokban a professzorok előadták a jogot, filozófiát és a teológiát. Fontosnak tartották az anyanyelv tanítását: tanították a magyart, szlovákot, németet. Az 1667/68., tehát az első kollégiumi tanévben különösen mozgalmas volt a kollégium élete. Professzorai közül Pomárius Sámuel főigazgató és Zaban Izsák részt vett az öt szabad királyi városi szuperintendencia gyűlésén, 1668. február 6—9. között Kassán és március 7—9. között Eperjesen. Már az első tanévben nagyon élénk irodalmi munkásságot fejtett ki a professzori kar. Thököly és a kollégium A 11 éves Thököly Imrét apja — Thököly István —, 1668. január 22-én vitte a kollégiumba. A kollégium elöljárói és professzorai pártfogójuk fiát nagy ünneplésben részesítették, és testületileg elkísérték az első iskolai órára. A professzorok kis diákjukat két iskolai drámában is szerepeltették: az Állhatatos Eleázárban, és az Erőslelkű Papiniánusban. Ez utóbbiban Ladivér Illés professzor, Imrének, a bátor magyar királynak a szerepét egyenesen Thökölynek írta és vele játszatta el. 85
