Evangélikus Naptár, 1968
Halász Béla: MEGJÖTT A JÓSKA!
MEGIOTT A JÓSKA) Isten kegyelméből közel húsz esztendeje járom már a veszprémi egyházmegye gyülekezeteit, bőségesen van tehát alkalmam arra, hogy felmérjem azt a hatalmas változást és fejlődést, amely népünk életében végbement ... Hol vannak már a sötétségbe és elmaradottságba dermedt falvak?! A legkisebb községben is kigyulladt a fény és már nem szenzáció, hanem megszokott közlekedési eszköz a motorkerékpár, autó... Ám nemcsak a falu külső képe változott meg, hanem megváltozott a társadalmi helyzet és népünk szemlélete is. Nincsenek ma már dölyfös „nagygazdák” és nincsenek lenézett „zsellérek”, hanem vannak a közösség céljait minél jobban szem előtt tartó, felelősségtudattal áthatott egyenlő jogú és rangú emberek. Hogy ez nem mindig volt így, hogy volt egy más világ, egy más szemlélet is, arra hadd mondjak el emlékeimből egy tanulságos történetet. 8 Ha a szelíd, békés dombunk, a Kecskekő hirtelen tűzhányónak képzeli magát és kénköves lángot szór ki magából, az sem okozott volna a faluban olyan izgalmat, mint amikor kitudódott, hogy a „szegény” Bognár Ágnes kikosarazta a „gazdag” Varga Ábrisnak a fiát... Rézi néni, a falu önkéntes hírharangja, legszebb napjaira emlékeztető buzgalommal lótott- futott naphosszat a faluban és mialatt a nagy újságot vitte, saját véleményét nyilvánította ki: — Tisztára bolond ez a leány! — Elvette az eszét a sok könyv! Mert hiszen igaz, nagyon is szemrevaló leány ez az Ágnes, jó dolgos, szüleit tisztelő, de mégis csak hallatlan, ha egy „szegény” lány így eljátssza a szerencséjét... Mi lesz a világból, ha már a szegény lányok is válogatni kezdenek és nem kapva-kapnak oly főnyeremény után, mint Varga Ábris fia... Hogy egy kicsit — hogy is mondjam csak — félbónás az a Varga-gyerek? — Én Istenem, azért lesz ott a sok bankó, hogy ne lássék a bónássága ... Ilyen kicsiségre csak nem néz egy okos leány, mikor dúskálhatna a földi javakban. Tisztára eszelős ez a leány, mert már a harmadik kérőjét utasítja vissza és mindegyiknek csak azt szajkózza, „MAJD MEGJÖN A TÓTH JÓSKA”, mert őneki gyűrűzte el magát. Ilyen félesze is csak egy lánynak lehet. Hogy jönne meg a Jóska, mikor hat esztendeje egy sor írás sem jött tőle... Rég elpusztult az valahol a véres háborúban, nem fogja többé Bognár Ágnes szőke haját simogatni és galamb tekintetében gyönyörködni ...Az idő meg csak rohan és egy napon hoppon maradt vénlány lesz az Ágnesből. Ez pedig rá is szégyent hozna, hiszen szegről- végre rokonságban van Bognár Áron családjával. Ezért is igyekezett nagy buzgósággal Bognárék háza felé, hiszen egy jó rokonnak közbe kell lépni, hogy valami csúfság ne történjék az atyafi- ságban. Szerény kis háznak látszott kívülről Bognárék tanyája, de aki belülről is megláthatta, az ott uralkodó renden, nyíló muskátlikon meglátszott, hogy aki itt él, annak lelkében csend és harmónia uralkodik. ízléstelen vásári képek helyett Ágnes ágya felett konfirmáció emléklapja függött, az asztalon pedig kedves Bibliája ... 117
