Evangélikus Naptár, 1967
Virág Jenő: Luther Márton végrendelete Magyarországon
folyamán ajándékokból és felesége, Kata asszony okos gazdálkodása nyomán összegyűjtöttek, kinek a kezébe kerül? Mert a gyámok nem mindig a legjobbat művelik. Vagyonra akkoriban szükség is volt, hiszen csak ez nyújtott lehetőséget arra, hogy az atya halála után a család elkerülje a nyomort. Nyugdíj és szociális gondoskodás nem létezett. Luther pedig vagyonukat Kata asszonyra akarta bízni. Az ő érdekében volt szükség végrendeletre. De nemcsak azért írt végrendeletet a reformátor, hogy szíve sugallatának megfelelően biztosítsa szeretett és hűséges felesége megélhetését, hanem a külső világ magatartása miatt is. Bár a Luther házaspár családi élete mintaszerű volt, még mindig akadtak olyanok, akik rosszindulattal gondoltak a volt szerzetes és a volt apáca házasságára. Régi, idejétmúlt jogi megfontolások alapján igyekeztek azt érvénytelennek feltüntetni. A rosszindulatú rágalmazás házasságuk megkötése (1525) óta sem szűnt meg. Ezért is szükségesnek látszott Kata asszony megerősítése a családi szerzeményben. Ezenfelül a régi szászországi jogszabályok is kedvezőtlenek voltak az özvegyek számára. A férj elhalálozása után az özvegyet a családi vagyonból az ő egyéni nászajándéka és néhány használati tárgy illette meg csupán. A ház és a föld azonnal a gyermekeké, vagy ezek híján a férj legközelebbi vérrokonaié lett. A férj csak úgy biztosíthatott feleségének megélhetést, ha ingatlan vagyonának egy részét életfogytig való használatra végrende- letileg feleségének hagyta. A végrendelet pedig csak úgy volt érvényes, ha hivatalos jegyző írta meg és hitelesítette s az ország fejedelme is jóváhagyta. Ha a végrendelet írásakor jegyző nem volt jelen, úgy legalább hét hitelesítőnek kellett azt aláírnia és lepecsételnie. Az örökösödési eljáráshoz hozzátartozott még az is, hogy a kiskorú gyermekek fölé gyámokat rendeltek ki. — Luther mindezeket a formaságokat mellőzte. Csak annj"t ír végrendeletében, hogy erre megvolt az oka. Viszont arra kéri írásában a fejedelmet, hogy őreá való tekintettel mégis erősítse meg végrendeletét. A formaságok mellőzésének egyik oka az volt, hogy a fejedelem kancellárja (Brück), akinek kezén át kellett mennie a végrendeletnek, nem szerette Luthert, Kata asszonynak pedig egyenesen ellensége volt. A másik ok pedig az volt, hogy a törvény Kata asszony félreállítását és idegen gyámok kirendelését írta elő. Bizony volt oka Luthernek a jogi formaságok mellőzésére. Szerinte a gyermekek legjobb gyámja az édesanya, aki őket szíve alatt hordozta. A fejedelem a végrendeletet nem sokkal Luther halála után meg is erősítette. A végrendeletben Luther mindenekelőtt a Lipcse közelében fekvő zülsdorfi tanyát említi, melyet 1540-ben vásárolt meg sógorától. Bóra Jánostól 610 forintért. A tanyaépület szeaényes földház volt. A pénznek 1542-ben volt értékére vonatkozóan érdekes tudnunk, hogy egy süldő egy forintot, egy koca két forintot, egy nagy üsző két forintot, egy tehén három forintot, eay jól tejelő kecske két gidájával két forintot ért. — A végrendelet második helyén említett Brunó-ház Luther házának tőszomszédságában állt. Luther 1541-ben vette meg 430 forintért, s ennek jórésze a végrendelet írásakor még adósság volt. — A harmadik helyen említett serlegekét, ajávdékpénzeket és ékszereket tisztelőitől kapta Luther ajándékul. A kapott drágaságok legnagyobb részét tékozló nagylelkűséggel elajándékozta a hozzá forduló szegényeknek. Mintha nem ismerte volna a pénz értékét. A nyomdász megaazdagodott Luther könyveiből. Állandóan kínálta a szerzői tiszteletdíjakat s Luther mindig visszautasította. Ezt mondta: „Aki91
