Evangélikus Naptár, 1967
Prőhle Károly: A reformáció népének adóssága a mában - az evangélium hirdetése
igazítja. Isten igazsága nem Isten ítéletéről, hanem mento szereteterol tanúskodik. ...... _ Luther akkor es azzal lett reformátorrá, hogy felismerte, az egesz Szentírásnak lényege az az evangélium, amely Istennek Jézus Krisztusban megmutatott szeretetéről szól. Ezért amikor húsz évvel a Kuencvenöt Tétel kiszögezése után arról kellett dönteni, hogy lehet-e a római egyházzal tárgyalni az újraegyesítésről és lehet-e engedni a reformáció tételeiből, ezt írja a Schmalkaldeni Hitcikkekben: „Jézus Krisztus, Istenünk és Urunk, meghalt bűneinkért és feltámadt megigazulásunkért (Rm. 4, 25.). Egyedül ö az Istennek ama Báránya, aki hordozza a világ bűnét (Jn. 1, 29.), és Isten mindnvájunk bűnét öreá vetette (Ézs. 53, 6.). Minthogy ezt hinnünk kell, és másként, jócselekedettel, törvénnyel vagy érdemmel nem tudjuk megszerezni, ezért világos és kétségtelen, hogy csak az ilyen hit igazít meg minket, ahogyan Pál mondja Rm. 3, 28-ban: Az ember hit által igazul meg a törvény cselekedete nélkül. Ettől a tételtől nem térünk el, ebből semmit sem engedhetünk, még ha az ég és a föld összeomlik is, mindazzal együtt, ami nem maradandó.” Az evangéliumnak ez az újra felfedezése úi irányt adott a keresz- tyénségnek: visszavezette a világba. Jelképes cselekedet volt az, hogy Luther levetette a szerzetesi ruhát, és megnősült. Nem a szőrcsuhát érezte szűknek, hanem meg akarta mutatni: ha Isten úgv szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, akkor az ő hívei sem vonulhatnak el a világtól, hanem nekik is a világban és a világért kell élniük. A hétköznani munka visszanyerte isteni becsületét a reformációnak ezen üzenete nyomán, és a hívek jó lelkiismerettel vetették bele erejüket világi hivatásukba. Így mindaz, amit a reformáció az egyházban, valamint a népek kulturális és társadalmi életében felépített, közvetve vagy közvetlenül az újra felismert evangélium gyümölcse volt. Hogyan hirdesse a reformáció népe ezt az evangéliumot ma? Ez az evangélium egyszerre vet világosságot a mai ember két alapvető problémájára: az Istenhez és az embertársához való viszonyára. A kételkedő, Istenben hinni nem tudó embernek azt mondja ez az evangélium, hogy az ember önmagától nem tudja elképzelni, milyen az Isten, és mekkora az ember iránti szeretete. Nem is az embertől várja a közeledést és megértést, hanem ő közeledik a világhoz, és lesz emberré. Ezt a mai embernek is az evangéliumból kell meghallania és hinnie. Fel kell adnia primitív és emberi elképzeléseit az Istenről, hogy tudjon hinni az Istenben, aki ennyire szereti őt. Az emberi közösség sokféle problémájával. politikai, társadalmi, népi, faji és vallási ellentétekkel küzdő embernek pedig azt mondja ez az evangélium, hogv ne vária. míg az embertársai közelednek hozzá, hanem ő a maga részéről bontsa le a válaszfalakat, és gvőzze le az előítéleteket. előzze meg embertársait a szeretetben. és ajándékozza meg bizalmával, ahogvan Istent sem mi szerettük, hanem ő szeretett minket előbb. Az evangélium azt hirdeti, howv az emberszerető Istent az em- . bertárs szeretetével szolgáljuk, s a / világot szabad és kell úgv szeretnünk. ahogvan Isten szereti. Ennek az evangéliumnak a hirdetése és élése a reformáció népének legfőbb adóssága a mában. Dr. Prőhle Károly 10
