Evangélikus Naptár, 1967
Halász Béla: A reformáció szellemébeN - „Kossuth Lajos édesapánk...” (100 évvel ezelőtt telepedett le Turinban)
A REFORMÁCIÓ SZELLEMÉBEN „Kossuth Lajos édesapánk..." (100 évvel ezelőtt telepedett le Turinban) Amikor hetvenhárom évvel ezelőtt, 1894. március 30-án a szabadságharc legnagyobb alakjának, Kossuth Lajosnak idegenben kihűlt tetemeit hozták a hazai földre, a nagy halott hazatérő útjáról megrázó jelenetet jegyeztek fel. A magyar határtól kezdve mindenütt ünnepélyes gyászpompával fogadták a turini száműzetésből kihűltén hazatért dicsőséges vezért... Már valahol a Balaton mellett robogott a nagy halottat vivő vonat, amikor az utasok megrázó jelenetnek lettek a szemtanúi... A vasúti sín mentén ünneplőbe öltözött férfiak, asszonyok és gyermekek térdepeltek, akik valamely távoli falucskából jöttek el látni — „Kossuth apánk” hazatérését... És a térdepelő, zokogó sokaság közepén egy szál árva cigány húzta a legszomorúbb nótát: Kossuth Lajos azt üzente, Elfogyott a regimentje” ... Ha semmi más nem emlékeztetne a szabadságharc vezérének nagy életművére, ez a szívbemarkoló jelenet világosan feltárná, milyen helyet foglal el ő a magyar nép sze- retetében ... 1848—49-ben a népdal szárnyán zengett: „Kossuth Lajos édesapám, Felesége édesanyám Én vagyok az igaz fia, Magyarország katonája” ... Boldogan, büszkén valljuk őt nemcsak a szabadságharc lánglelkű vezérének, de evangélikus egyházunk hű fiának is. Élete ismert minden magyar ember előtt attól a perctől kezdve, hogy 1832-ben megindítja az „Országgyűlési Tudósításokat” Pozsonyból, ahol mint Zemplén megye távollevő követének helyettese van jelen, egészen addig, amíg 1894. március 20-án Turinban örök álomra nem hunyja le szemeit. Életművét tehát inkább abból a nézőpontból vesszük szemügyre: hol találjuk meg a Reformáció szellemét a szabadság, az igazság szeretetének szenvedélyességét. Amikor 1831-ben a lengyel szabadságharc elbukik, és résztvevői közül sokan a Kárpátok szorosain át hazánk területére menekülnek, a bécsi kormány nagy hajlandóságot mutatott arra, hogy a menekülőket kiszolgáltassa a cári önkénynek... Ekkor mondja el 108
