Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-03-04 / 10. szám
imiUKUteLfcí keztünk megköszönni, hogy mi sem húzódtunk el sohasem a más kérése és zörgetése elől. Megnyitottuk szivünket és erszényünket a hozzánk hasonló, építkező gyülekezetek előtt. Felekezetekkel való viszony: Egyházunk hívei az idegen felekezetek közé vannak beékelve. Minden helyen, egykét nagykállói tanyától eltekintve, kisebbségben vagyunk. A 10 év alatt ezt a kisebbségi tudatot igyekeztünk olyan tudattá nevelni, amely nem rombol és széthull, hanem összefog és épít. Ebben a munkában, ha kezdetben voltak is itt-ott az egyes felekezetekkel súrlódásaink, későbben fokozatosan elsimultak. Kezdtek beletörődni az új helyzetbe a többi nagyobb felekezetek is, és kezdtek rólunk tudomást venni. Úgyhogy ma már elmondhatjuk nyugodt lélekkel, hogy különösen a református testvérekkel testvéri békében, kölcsönös támogatásban élünk. Vannak helyek, hol ők engedik át iskoláikat, templomaikat az istentiszteletek, hittanórák, bibliaórák megtartására (Üj- fehértó, Apagy, Nagyhalász, Nagykálló, Nyírbátor) és vannak helyek, ahol mi viszonozzuk ezt az előzékenységet (Érpatak, Nyírszöllős, Kálmánháza). A Luther Szövetség Hadiárvaháza javára érkezett adományok közül folytatólag megemlítjük a következőket: dr. Melich János 50 P, Günther Lajos 100, özv. Stingl Vilmosné 50, M. Friedl Gusztáv 60, Fizély Terézia 30, özv. Gyenes Józsefné 30, Szöllősy Jenő 50, Merse Pál 25, dr. Foltik Jánosné 25, Gosztonyi János 100, Tóth Antal 100, dr. Posch Gyula 100, Jámbor Lajosné 50, Benyó Vilmos 100, özv. dr. Sauer- born Károlyné 50, Kalmár Zoltán 100, erdőkürti egyházhívek 27, tiszákerületi püspöki hivatal 30, Gundel Károly 100, Artner Oszkár 30, vitéz Tors Tibor 50, Aszódi Leánynevelő igazgatósága és tanári kara 100.30, Pókár József 50, Dévény Dezső 36, Bülci István 100, Grünsberg Károly 50, Marton Kálmán 25, dr. Mitzler Lajos 50, dr. Levius Ernő 25, özv. dr. Major Károlyné 50, özv. Rudolf Miklósné 100, dr. Knoth László 30, Parrag Ferenc 25, Hradek K. Lajosné 50, Kerber Henrik 50. szentgotthárdi egyházközség 30, 20—20 pengőt: Harzmann József, Koritsánszky Ottó, Kiss Gyula, beckói Bíró Gyula, Rezessy Lenke, Regitkó Pál, dr. His- nyai-Heinzelmann Pál, dr. Blaskovich Andor, Fuchs Gizella, Bajai Diákszövetség, Kárpáti-család, Berkó Antalné, Rezsánszky Zsuzsanna és Mária, Kristóf Mihály, dr. Jánossy Lajos, dr. Ko- nétzy Géza, Becker Róbert, Köhler Jolán, Miskolci Tanítóképző Intézet, kecskeméti egyház, Nősz Margit, Eternit Művek, Fliegenschnee Mihály, N. N., Zimmer Ferenc, vitéz Reök Etele, dr. Pólay Vilmos, Szepes Elek, Fuchs Albert, de Chatel Vilmos, Greek Lajos, Tscheuke Herman, dr. Érti János, Keve Béla, dr. Beyer János, May János, dr. Varga József, Gündisch Gusztáv, fancsali egyház, Balog Jánosné, dr. Deák János; 50—50 pengőt: Brenn Zoltán, kispesti egyház, szombathelyi egyház, Tolnay Béláné, Zorkóczy Dénes; dr. Csordás Elemér 100, Fonyódi András Semleges keresztyénség Fővárosunk egyik temploma mellett nagyszerű hősi emlékmű áll. Bizonyosan ezt akarta megóvni az előrelátó mérnöki gondoskodás azzal, hogy nagy vaskorlátot állított a dombormű elé. De azt akkoriban sem a mérnökök, sem a papok nem gondolhatták, hogy ez a kis vasműszerű korlát idők múltával milyen idétlen célokat fog még szolgálhatni. Déli órákban járok errefelé, divatos és láthatólag anyagi gondokkal soha nem küzdött asszony közeleg a templom felé. Kis kutyuskákat vezet pórázon. Jól körülnéz s betekint a templomba is. S azután egy hirtelen elhatározással kiköti a kutyákat a vaskorláthoz s már látom i-s magam előtt, amint mély áhítatba merülve megáll a kereszt előtt. x Elhisszük, hogy azok a pilóták, akik felsőbb parancsra véletlenül templomokat és kolostorokat bombáznak össze, akár a bevetés előtt, akár a bevetés után ugyanúgy térdelnek le a repülőterek közelében lévő templomok oltárai előtt. Sőt azokról a politikusainkról is, akiknek döntő szerepük van népek léte tekintetében, akár jól döntenek, akár gonoszul, feltesszük, hegy cselekedeteik után imádságba mélyedhet- nek. Nem értjük, hogyan, de valahogyan el tudják választani önmagukban a keresztyénségüket és háborús cselekedeteiket. De maga a keresztyénség, amelynek legjobban kell bírni az idegháborút minden más tényezővel szemben, kezdi lassan elveszíteni szenvtelenségét. Boldog békében sem volt okos magatartás részéről az, hogy döntő korkérdésekben nem mert teljes határozottsággal nyilatkozni. Emlékezünk arra, hogy úgy a kapitálizmus, mint a szociálizmus kérdéseiben, amikor azok a legidőszerűbbek voltak — tudott hallgatni az egyház. (A Quadragessimo anno már akkor jelent meg, amikor a két szellemi és tömegmozgalmat jelentő irányzat kérdéseit minden más szellemi frakció izekre bontogatta.) Immár kezd kilépni az egyház ebből a hallgatagságából. Német püspökök épenúgy, mint angol püspökök (a magyar sajtó célzatosan állandóan római katolikus érsekekről és püspökökről ír, de a felszólalók kivétel nélkül mind protestáns püspökök voltak) nyilatkoznak a légi hadviselés borzalmairól és ha szavaikban láthatólag mértéket kell is tartaniok, iszonyodással és szent komolysággal egyöntetűen kijelentik, hogy a háborúnak ez az elfajult formája az egyház és az egyháziak részéről teljes mértékben kárhoztatandó. Mindenesetre a német és angol püspökök sokkal keresztyénibb módon és egyetemesebben nyilatkoztak ebben a kérdésben, mint a newyorki Spellmann érsek, aki főleg és elsősorban Rómát szerette volna megkíméltetni a bombázástól. Ő talán azért hangsúlyozta ezt nemcsak kifelé, hanem befelé is, mert ő jobban tudja, mint mi, hogy az amerikai repülő-tevékenység irányaiban és cselekedeteiben a szabadkőműves emberek és gondolatok is jelentékeny szerephez jutottak; az pedig amerikai viszonylatban sem titok, hogy ennek a mozgalomnak nem az első számú kedvence az egyház és a keresztyénség. Épen ilyen okok miatt is nagyon jó az egyháznak és minden keresztyén embernek, ha az európai sorsok kialakulásában nem akarnak túl nagy jelentőséget tulajdonítani olyan szenzitiv elgondolásoknak, amelyek már nálunk is közszájon forognak. Állandó beszédtéma Finnország külpolitikai helyzete és békekötési lehetősége. Mi innen messziről azt gondoljuk, hogy testvémépünket épen komoly keresz- tyénsége miatt veszi körül a világ rokonszenve. Bizonyos mértékig így is van, de kétségtelen, hogy a finn sportkultúra világviszonylatban is jelentős eredményei is fokozzák e kis országgal és néppel szemben való nemzetközi megértést. A nagy politikusoknál a döntés tekintetében pedig nagy hatással van az is, hogy ez a finn-ugor csoport alkotmányos életformájában azonos politikát folytat a nyugati demokratikus államformákban élő népekkel. Nem hallgatnak a szövetségesek sajtójukban arról sem, hogy a szociáldemokrata finn párt neves emberei és maga a párt tradíciói olyan garanciát jelentenének, amelyek miatt a finn néppel esetleg kivételt lehetne tenni a többi tengely csoport és vazallus-államok bejósolt jövendőjével szemben. Mindezeket az üzeneteket, titkos és nyílt közléseket és magát a háborút, úgy, ahogy ma folyik, nyitott szemmel kénytelen nézni a