Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-02-19 / 8. szám
adni. A szocializmusnak ezt a reakciós állapotát túl kell fejlődnünk. A szocializmus ezen etatisztikus fejlődése miatt akarja mindenestül eltörölni a magántulajdont. A szocializmusnak pedig nem a személytelen államra kell ruházni a termelési eszközöket, hanem a termelő közösségekre, (pl. parasztszövetkezetekre) És emiatt vegyül a nacionalizmusokkal. ped’g a szocializmusnak nem világháborúkat, de éppen világmegbékélést kell hoznia, ha különb kort akar teremteni, mint szellemi elődje. De a leglényegesebb fejlődési problémái szellemiek és lelkiek. Szellemileg megoldatlan kérdése a tömegek új nevelése. Azoknak a tömegeknek, amelyeket egyelőre csak a korlátlan igényekre ébresztett fel, felelőtlen élvezőnek, mely neki esik a múlt világ javainak, de kultúrájának is, sőt mivel a múlt minden szellemi-lelki hatalmát azonosítja az elsöprendő régi renddel, neki esik a vallásnak is. De ez csak átmeneti, reakciós állapot. Az új világnak is fel kell nevelnie a maga minőségét s meg kell találnia a kapcsolatát a történelmi, egyetemes emberi kultúrával. A szccia’izmus lelki problémája pedig az, hogy tulajdonképpen még nem tudja az egész embert lefoglalni. A mai tömeg még csak a fejével szocialista. Az, hogy állandóan az ú. n. „szociális szellemet” igényli, mutatja, hogy nincs valóságos lelki tartalma. Lelki tartalom nélkül pedig a szocializmus csak rabszolgaság lesz. A tőke rabszolgasága helyett az állami beavatkozás rabszolgasága. Korlát, nyűg és falanszter. Ezért valljuk a következőket. A szocializmus szellemi világjelensége mellé csak egy lelki világjelenség állítható. A keresztyénség! A maga szociális felelősségére ébredt keresztyénség és a keresztyénség újjászülő, lelki hatalma után nyúló szocializmus lesz az igazi új életrend mindenkit kielégítő tartalommal! Utópia ez? Wilde Oszkárral mondom: ,,A világnak olyan térképe, melyben Utópia nincs beléraj- zolva, nem érdemli meg egyetlen pillantásunkat sem. A haladás az Utópiák megvalósítása”. Vagyis minden emberi fejlődés a hit kérdése! Dezséry László. I ~ J~'ß i^ru^ '< ‘ H * Ti * 'i11 * A * V‘'i 1 r ^.i*1 • * Kopernikus, Luther, Paracelsus A Deutsches Pfarrerblatt Kopernikus halálának 400-ik évfordulóján ezt a három nevet állította egymás mellé: Kopernikus, Luther, Paracelsus. Megemlíti, hogy kortársak voltak. Születésük esztendei 1473, 1483, 1493 éppen egy-egy évtized különbséget mutatnak, a haláluk dátumai pedig egy évtizedbe 1543, 1546, 1541-be esnek. Az első csillagász, a második reformátor, a harmadik orvos volt. Kopernikus Frauenburgban élt s abban a dómban van eltemetve, ahol napról-napra misézett. Luther a wittenbergi vártemplom szószéke alatt pihen, amelyről menydörgött igehirdetésével a pápás világ ellen. Paracelsus nem csak mint orvos működött. Vándorprédikátorként járta az országot. Hazánkban is megfordult. Sírkövére ezt írták: Vitám cum morte mutavit. Ezeknél a külső momentumoknál fontosabbak a belsők. A meglátások, amelyeknek a hirdetői lettek s amelyekkel az új világ az új életszemlélet alapját vetették meg. Kopernikus, mint frauenburgi kanonok, szinte haláláig dolgozott élete nagy művén, melynek a címe: Az égi testek mozgása. Barátai unszolására csak 1543-ban, halála évében adta ki III. Pál pápának ajánlva. Az égi testek háromszoros mozgását tanította és pedig a föld évenkénti mozgását a nap körül nyugatról keletre való irányban, azután az összes planétáknak ezzel egyező mozgását a nap körül s végül a föld mindennapi forgását saját tengelye körül nyugatról keleti irányban. Ezzel a tanítással szembe került az aristotelesi és a ptolemeusi világfelfogással. A nagyközönség azonban nem vett róla tudomást, tudósok kis köre foglalkozott vele. Ügy hogy csak 1616-ban került indexre Rómában. Luther-nem volt szemlélődő természet, hanem csupa áktivitás s azért nem tudott várni az igazsággal, amit megismert. Ügy érezte, hogy a kövek kezdenek beszélni, nem szólal meg. Egyik könyvén üres lelkitérben mozog az egész, beállítottságot éreztető jelenetekben ’ Kár a különben pompás témáért. Felejts, ha tudsz, közepes német vígjáték, szabályszerű fordulatokkal és történésekkel. Szinte olyan megszokott színvonalú, mint a tucatjával készülő magyar filmvígjátékok, csak éppen németben. Egyetlen egy elégtételünk van, ha megnéztük: ilyet mi is akármikor tudunk csinálni. Sőt: ha a magyar filmgyártás rászánná magát, sokkal különbbeket is. és nem lenne nehéz ezekkel szemben külföldön csatát nyernünk. Egy utánozni való van csak bennük: a meséjük valahogy mindig kerekebb. ‘ tcp. HÍREK Imaíeremszentelés Nagyszalontán A nagyváradi egyházközséghez tartozó Nagyszalontán a múlt év februárjában alakult meg az evangélikus fiókegyház, melynek tagjai szivük vágyától indítva, istentiszteleti célokra imatermet béreltek és rendeztek be. A berendezést főleg özv. Kemény Vidáné nagyszalontai egyháztag 5 ezer pengős adománya tette lehetővé. A kedves kis imatermet híveink nagy örömére febr. 6-án Túróczy Zoltán püspök szentelte fel. A bensőséges ünnepségen a nagyváradi anyaegyház, a helybeli ref. és róm. kát. egyházközség vezetői, a város és a hatóságok képviselői is resztvettek. Evangélizáció Budapesten. A pesti egyházközség angyalföldi templomában febr. 20—27. között vitéz Sréter Ferenc lelkész szolgálatával evangélizációs hét lesz. Az evangélizációs előadások tárgya Luk. 10:25—37. alapján „Arcképek az élet országútján”. Az előadások vasárnaponként d. u. 4, hétköznaponként este 6 órakor kezdődnek. Külön összejövetelek: dr. Reök Iván sebészfőorvos férfiak számára tart előadást febr. 20-án déli 12 órakor. Ágoston Sándor főmérnök az ifjúságnak 20-án este fél 7 órakor, a középiskolás fiúknak 21-én, hétfőn d. u. fél 5 órakor; Csepregi Béláné a konfirmandusoknak kedden, 22-én d. u. fél 5 órakor; a Fébé diakonisszatestvér leányoknak 23-án, szerdán d. u. fél 5 órakor és nőknek 24-én, csütörtökön d. u. fél 5 órakor. Képviselőtestületi ülés. A Deák-téri testvéregyházak képviselőtestülete után, melynek számadó gyűléséről múlt héten adtunk hírt, a pesti egyházközség tartotta képviselőtestületi ülését. A közel 40 ezer lelkes nagy gyülekezet életéről Kemény Lajos igazgató-lelkész terjesztette elő a részletes évi jelentést. A jelentés a gyülekezetben folyó lelki munkáról, hitéletről, intézmények működéséről megnyugtató képet adott. Az úrvacsorázók száma tovább emelkedett. Az elmúlt évben túlhaladta a 22 ezret és ezzel megközelítette a gyülekezet lélekszámúnak 60°/'o-át. A számadás 843 ezer pengő bevételt és 56 ezer pengő maradványt tüntetett fel. A mérlegszámla 1 millió 300 ezer pengő vagyont mutat. A költségvetés a folyó évre 778.000 P szükségletet tüntet fel. Pusztavám. Az egyházközség elhatározta, 'hogy amennyiben az új légvédelmi rendelet alapján riasztás folytán 7