Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-09-02 / 36. szám
mmusELEí ládtagokká neveljék. A megalapítás érdeme különösen a Prónay-, Podma- niczky- és a Radvánszky báró családoknak nevéhez fűződik. 1908-ban háztartási és gazdasági tanfolyamot létesítettek, 1913-ban kereskedelmi tanfolyammal is bővült. — Ebben az esztendőben a vallásos nevelés elmélyült, a régi hagyományokat továbbra is megőrizték, családias jellegét ápolták. Érdekes képet mutat a tanulók pálya- választása. A 34 végzett növendék közül 2 gimnáziumban, 1 ipari középiskolában, 5 tanítónőképzőben, 1 óvónőképzőben, 5 női keresk. szaktanfolyamon, 5 gazdasági nevelő intézetben folytatta tanulmányait, 2 postához ment, 3 varrni tanult és 10 otthon maradt. Az intézet gyönyörű parkban foglal helyet s egyike legszebb középiskoláinknak. A tanulók létszáma 228, ebből evangélikus 91 volt (39%>). Közli: P. P. HÍREK A bányai egyházkerület elnöksége értesítette az esperességeket, hogy az egyetemes presbitérium határozatának alapján a háború okozta nehéz utazási és egyéb körülmények miatt f. évben az egyházkerületi közgyűlést nem hívja egybe. A püspöki jelentést, valamint az egyházmegyei határozatokra vonatkozó elnökségi és egyházkerületi pres- bitériumi döntéseket körlevél útján fogják közölni. Az orosházi gyülekezet 200 éves jubileuma. Az orosházi hatalmas gyülekezet szeptember 3-án, vasárnap ünnepli alapításának 200. évfordulóját. D. e. 10 órakor hálaadó istentisztelet lesz, melyen Fürst Ervin igazgató-lelkész hirdeti az Igét. Kovács Andor tb. esperes oltári szolgálatot végez. Istentisztelet után ünnepi közgyűlést tartanak. Megnyitót Balás Béla egyházközségi felügyelő mond, ünnepi határozati javaslatot terjeszt elő Fürst Ervin igazgató-lelkész. Este 7 órakor vallásos ünnepély lesz a templomban. Gyurán György vallástanár imádkozik, Kovács Andor lelkész, tb. esperes ünnepi előadást tart, az egyházi énekkar énekel, Fasang Árpád tanítóképző-int. tanár orgonái. A műsort szavalatok egészítik ki. Érdekes sorok. Nyolcszázhárom óra alatt gyorsírással leírta a Bibliát Tör- nausit svéd gyorsíró. Gyorsírási pályafutásnál az is ritka * eset volt, hogy mindössze másfél esztendeig tanulta ezt a nemes és hasznos mesterséget s máris elnyerte az egyik legnehezebb vizsga nagydíját. Most aztán olyan munkát végzett, amely valószínűleg egyedülálló a gyorsírás történetében. Szabad idejében 803 óra alatt gyorsírási jelekkel leírta elejétől végig az egész Szentírást, mégpedig nem ceruzával, hanem tintával, hogy a gyorsírási jelek annál olvashatóbbak legyenek. Ehhez a munkához 85 acéltollra és 9 üveg tintára volt szüksége. Az egész Biblia ebben az újszerű átültetésben négy nagy kötet terjedelmű, mert az egyes ívekre írt gyorsírási szöveg az olvashatóság kedvéért meglehetősen bő sortávolságú. A szakemberek véleménye szerint a leírás olyan tökéletes, 6 V így dönt ügyében: „ . . . megdicsérjük mint magyart, mint papok azonban azt javalljuk, kérje tiszteletes úr nyugdijázását“. Mindazok az eszmék és tanok, amelyeket Holló János hirdet a doboji magyaroknak, nem annyira újak a magyar életben, mint inkább veszedelmesek a magyarság számára. Tény az, hogy mind többen vannak a magyar életben, akik a magyarság megmentését és jobb jövője egyik zálogát az „öncélú magyar keresztyén hit“ megalkotását várják. Az első pillanatban talán kívánatosnak lehet találni mind azt, amit a „magyari keresztyénség“ jelent, mégis éppen magyarságunk féltő-szeretése az, amely erőteljesen megellenezteti velünk Holló János tanait. Rá kell mutatnunk e tanok nem életet, megmaradást és erőt adó, hanem éppen sorvasztó és pusztító hatására és éppen arra, hogy az „öncélú magyar keresztyén hit“ nem magyarság mentés, hanem magyarság vesztés. Nem „feltámadást“ jelent a magyarság számára, hanem sokkal inkább sírásást és sírbafektetést. 1. Ami a keresztyénséget mint „fajidegen“ vallást illeti, két kérdésnek kell a szemébe néznünk: a) a faj és vallás, illetőleg faj és keresztyénség egymáshoz való viszonya, b) a bibliai ember (mint olyan, akihez szóltak a próféták, Krisztus és az apostolok) és a magyar ember lelki különbözősége. a) A faj és a vallás egymáshoz való viszonyának bolygatását a korszellem dobta felszínre. Ez a korszellem szülte meg és termelte ki az Istentől függő ember (homo magus) helyébe az Istentől független embert, az ú. n. autonóm embert (homo sapiens). A „.bölcs“ ember- rfek, mivel csak a maga ura akart lenni és az önző „én“-en kívül más hatalmasságot nem volt hajlandó elismerni, első dolga volt, hogy az Istent detronizálta. Tőle való függését nem ismerte el, sőt azt erőteljesen tagadta. Az isteni ítélőszék valóságát is letagadta és állította, hogy cselekedetei helyességét nem az Isten ítéli meg, hanem a sikerek és győzelmek igazolják azok helyes voltát. Miután az autonóm ember a maga életében Istent letaszította trónjáról, a megüresített trónra új hatalmasságokat: „isteneket“ ültetett. Ezeket az új hatalmakat egyes helyeken vérnek és fajnak, másutt társadalmi oszálynak (bolsevizmus) nevezik. Ennek a trónváltozásnak csak természetes következménye volt az, hogy az új korszellem a vallásnak — ha egyáltalán számolt vele — csak annyiban tulajdonított fontosságot, amennyiben az a trónon ülő faj vagy osztály érdekeit és céljait szolgálta, helyesebben kiszolgálta. Csakis a faj érdekeinek vak kiszolgálása adja meg a vallás létjogát. A létjog tehát csak a faji vallásnak adható meg. Ezért — mondja a saját dicsőségétől megmámorosodott ember — minden fajnak és népnek a saját jól felfogott érdekében meg kell „csinálnia“ a maga számára, a nép céljainak és érdekeinek, továbbá a lelkiségének legjobban megfelelő vallást, amely többé már nem „fajidegen“, hanem „fajazonos“ vallás. Ez a fajazonos vallás természetesen mit sem törődik vertikális irányban (Isten-felé) dolgaival, fontos az, hogy a nép érdekeit habozás nélkül kiszolgálja. — Holló János regénybeli lelki- pásztor is ezen a görbe úton jár, amikor okoskodik: „Lám, van valami, ami a biblia igazságainak is fölötte áll s ez a valami a nemzet igazsága“. És tegyük hozzá mindjárt: ez az az „igazság“, amely romlásba és gyalázatba viszi a nemzeteket. Káldy Zoltán. (Folytatjuk.) Eljegyzés. Koren Emil evangélikus lelkész (Ungvár) — Koren Emil m. kir. főtanácsos, ny. MÁV. üzletigazgató és Donner Paula fia — eljegyezte Podhradszky Margit oki. tanítónőt (Nagy- tarcsa) — Podhradszky János ny. lelkész, tb. esperes és Dankó Ilona leányát. (Minden külön értesítés helyett.)