Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-08-26 / 35. szám

MNGMBEf

Toldi Miklós

— Vitéz Zitás Bertalan daljátéka. —

A színi évad első bemutatója ismerős címet és új szerzőt hozott. Áz Üj Magyar Színház színpadán jelent meg minden magyar ember jó ismerőse: Toldi Miklós. Ezt a bemutatót nemcsak az új darabnak és ismeretlen szerzőnek kijáró kíváncsisággal vártuk, hanem nagy adag irodalmi emlék és élmény is résen állt az előadás figyelése közben.

Arany Jánossal nehéz versenyre kelni. Csak vesztesen maradhat a porondon az, aki Arany remekművében megrajzolt alakokat akart új formába önteni. A szerző maga is érezhette ezt, ezért használt fel nagyszalontai népi hagyományt és népies költői elemeket is témájának kidolgozásánál. Nem akart realisztikus drámát írni, népmesét dramatizált, így szabadítva meg magát az összehasonlításnak Arany-terhétől. A mesét is megváltoztatta. A főeseményeket megtartotta, de sokszor más beállításban, a végét pedig egészen más irányba kanyarította. Üj szereplőket állított be és nem ragaszkodott ahhoz a szigorú drámai szabályhoz, hogy a szereplők tettei jellemezzék a hősöket.

Toldija sokkal erőtlenebb, puhább, mint Aranyé, Bencéje sem áll olyan közel szívünkhöz, viszont a szereplők gárdája bővült, színesedett. Könnyed hang, magyar levegő teszik kedvessé és hatásossá a tréfás, népies rigmusokkal és verses, pattogó szójátékokkal ügyesen megtűzdelt daljátékot. Sokminden történt a színpadszerüség kedvéért.

Losonczy Dezső zenéje és ifj. Oláh Gusztáv igen stílusos díszletei hatásosan húzták alá és egészítették ki a darab magyar jellegét. Márk Tivadar jelmezei már nem voltak ilyen összehangoltak. Laki Tibor.

'ud*-~i ~i»——d**n—**~y~T*'W*^*V>

Hírek Finnországból

A június 16- és 17-én összeült Püspöki Gyűlés irányt szabott a lelkészeknek jelen feladataik ellátásában. „Népünk komoly időket él. Sorsunkat most döntik el, mely kihat igen messzi időkre. Nagyon fontos, hogy ezekben az időkben megőrizzük istenfélelmünket és kitartó erkölcsi alapunkat. Szomorúan kell megállapítani, hogy széles körökben az istenfélelem kiveszett, minek látható jeleként hozhatjuk fel az erkölcsi kötelékek meglazulását. Az alkohol fogyasztása megnövekedett. A házastársak egymáshoz való hűsége ellanyhult, az otthonok szentsége egyre gyengül. A gonosztettek száma és a mu- latozási őrület határtalanul megnövekedett. Az elvilágiasodás lelke ott is tért nyert, ahol pedig erre a legkevésbé lehetett volna gondolni. — Mindezek miatt a Püspöki Gyűlés mélységes aggodalmait fejezi ki. A kormánnyal együtt a Püspöki Gyűlés is szorgalmasan kutatja annak lehetőségét, hogy az alkoholfogyasztás csökkentését megoldja. Nem kétséges, hogy ebben a munkában, tehát népünk megsegítésében, de különösen az ifjúságról való gondoskodásban lelkészeinknek felelőségteljes osztályrész jutott. Félelem nélkül kell feltárni és leleplezni a go2

A mai magyar házassági jog megváltoztatására irányuló mozgalomról

Sólyom Jenő dr. egyetemi tanár előadása a Soproni Felső Evangélikus Egyházmegye Lelkészegyesületének Sopronban tartott közgyűlésén.

Ev év tavaszán mozgalom indult a mai házassági jog megváltoztatására. Zala vármegye törvényhatósága feliratban kérte a kormányt, hogy töröltesse el a törvényhozással az 1894. évi XXXI. törvénycikket és terjesszen olyan értelmű törvényjavaslatot az országgyűlés elé, hogy a polgári házasságkötés ne legyen többé kötelező, hanem legyen újra államilag is érvényes az egyházi házasság, az egyházi házasságok dolgában pedig Ítélkezni az az egyház legyen illetékes, amely előtt köttettek. Nincs előttem hiteles tudósítás a feliratról, de valószínűleg nem tévedek, amikor így vázolom a felírat velejét és amikor még hozzáteszem, hogy a házasság bizony polgári vonatkozásaira nézve, pl. az örökségre nézve, meghagyni kívánja az állami jogszabályalkotást és bíráskodást. Bizonytalanságban vagyok a felől, hogy a felírat csak a nem-keresztyénekre vonatkozóan akarja-e meghagyni a polgári házasságkötés intézményét, vagy pedig a keresztyének számára is hajlandó azt meghagyni fakultative. Ez a mozgalom megítélése szempontjából jelentéktelen.

Azóta több más törvényhatósági bizottság csatlakozott Zala vármegye törvényhatósági bizottságának a határozatához. Többek között Sopron vármegye törvényhatósági bizottsága is. így mi helyileg is érdekelve vagvunk ebben a kérdésben, hogy úgy is, mint az evangé- l'kus egyház lelkészei, s úgy is, mint a Magyar Állam polgárai mit szóljunk ehhez a mozgalomhoz. Mozgalomhoz, mégpedig szervezett mozgalomról van szó, ez kétségtelen előttem. Számot kell tehát vetnünk azzal, hogy tovább is lesznek törvényhatóságok, amelyek állást foglalnak- pártolják-e a mozgalmat, vagy sem.

Más vizsgálat előtt szükségesnek látom hogy ismertessem az 1894 : XXXI. tc-et. A házassági jogról szóló törvénycikk I. fejezete az eljegyzéssel foglalkozik, a II. a házassági akadályokkal. A III. fejezet szabályozza a házasságkötést. A IV. fejezet a házasság érvénytelenségével foglalkozik, mikor, milyen okból semmis a házasság, ki jogosult semisségi pert indítani, mikor támadható meg a házasság stb. Az V. fejezet foglalkozik a házasság megszűnésével. Itt található tehát a legtöbb ember számára a fogantyú, amelybe belefogódzva az egész törvénycikket eltörlendőnek ítéli. E fejezet szerint ugyanis az egyik házastárs halálának okán kívül megszűnik a házasság bírói felbontással is A felbonthatóságnak vannak feltétlen és vannak feltételes esetei. A feltételes esetekben a bíró figyelembe veszi a házasfelek egyéniségét és életviszonyait és csak ha arról győződött meg, hogy a házassági viszony annyira fel van dúlva, hogy a felbontást kérőre nézve a további életközösség elviselhetetlenné vált, bontható fel a házasság. A feltétlen esetek közül a legtöbb szóra ad okot a házastárs elhagyásának esete. Ugyanez a fejezet foglalkozik még az agytól és asztaltól való különéléssel, a gyermekek gondviselésével, a nőtartással. A VI. fejezet tárgyalja az ágytól és asztaltól való elválást, a VII. a külföldön kötött házasságokat és’ a külföldiek házasságát. A VIII. fejezet büntető határozatokat tartalmaz Itt rendelkezik a törvény arról, hogy az egyházi összeadás előtt a lelkész meggyőződni tartozik arról, hogy a házasságot a polgári tisztviselő előtt megkötötték. A törvénycikk vegyes és záró határozatokkal végződik.

Visszatérve a mozgalomra, figyelnünk kell arra, hogy nem a törvénycikk egyes rendelkezéseinek megváltoztatására irányul, hanem az egész törvénycikk eltörlésére. Mindenekelőtt tehát arra kell vigyáznunk, hegy különbséget tegyünk az egész törvénycikk veleje, szándéka és — egyes rendelkezései között. Hasonlóképpen különbséget I kell tennünk a polgári házasság és a polgári házasságkötés fogalma között. A fogalmak összezavarásából még több zavar keletkezik.

A fogalmak tisztázásába azonban még sem akarok belebocsátkozni. Szándékosan mellőzöm a kérdés rendszeres tárgyalását, éppen | úgy, mint a házasságkötés és különösen a magyar házassági jog történetének előadását. Szándékosan arra a kérdésre szorítkozom, ame-