Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-08-05 / 32. szám
GfcNGaiaffl ít nagyon távoli célnak tetszik. Pedig krisztusi hitünk a teljes élet elengedhetetlen feltételének vallja. Ez ellentétes felfogás nyilvánvalóvá teszi a mai gyakorlati keresztyénség tökéletlenségét. Ma már az igazságosság követelménye egyetemes elismerésre talál. Legalább elvben, ha nem is gyakorlatban. Mindenütt belátják, hogy a társadalmi igazság megteremtése nélkülözhetetlen a nemzeti közösség kialakulásához. Igazságosság nélkül nincs mélyebb közösségi élet sem. Hazugság magyar testvériségről beszélni, ha nem adjuk meg mindenkinek azt, ami őt, mint embert jogocan megilleti. Jézus c. z igazságosságnak oly meghatározását adta, aminek megtartása esetén a bensőséges közösséggé való átalakulás már nagyon m g van könnyítve. „Szeresd felebarátodat, mint magadat. Amint akarjátok, hogy veletek cselekedjenek, ti. is akképen cselekedjetek azokkal!” (Máté: 22, 40. Luk. 3:31.) Ennek értelmében igazságossak csak íkkor vagyunk, ha úgy cselekszünk másokkal, mintha mi volnánk a másik helyen. Az igazságosság tehát mindenkinek a javát akarja és mások helyzetébe való beleélésre, nehézségeinek megértésére indít. Vagyis a teljes igazságosság megvalósítása szeretet nélkül nem lehetséges. Nélkülözhetetlen a szeretet az igazságosság végső követelményeinek megvalósításakor. Azért e világ’ igazságosság fogalma csak rész szerint való ismeret. „De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.” A társadalmi igazságosságra való törekvés szükségképpen a nemzeti közösség, a testvériség megvalósítását követein Mindenféle szociális reformnál és szocializmusnál, pusztáin nací- onahsta eszmekörnél, magasabbrendű a keresztyén közösség fogalma. 6. Magyar közösségi érzés. A magyarság a világi közösségi életet is, mint sok másfajta tősgyökeres magyar alkotást is, új szépségekkel, értékekkel gyarapította. Karácsony Sándor kutatása szerint a magyar társadalmi életben iriem az alárendelés, hanem a mellérendelés elve uralkodik. Az úr és szolga viszonyát is az egymást kiegészítő, munkáját megbecsülő felfogás emeli ki az alárendeltség megalázó helyzetéből. A szolgálat az egyenjogú testvér önkéntes viszonyulása a másik testvérhez. Ők „ketten tesznek egyet ” A magyar közösségi életet a patriarchalizmus jellemzi és a kegyelet érzése melegíti. A kegyeletben együtt van a szeretet, a tisztelettel és hálával és ez a más népek között is meglévő puszta közösségi szeretetnél több melegséget és mélységet ad. A társas életben nálunk használatos bácsi és néni, bátyám és öcsém, néném és húgom megszólítás mutatja, hogy nálunk valóban a család marad még most is ősmintája a közösségi életnek; mindezek a családi meghittséggel együtt megőrizték a tiszteletadás szép formáit is. A szokásos kedveskedő és becéző kifejezések nagy száma és költői szépsége, az udvarias szólások finomsága mind tanúskodik közösségi életünk gyöngédségéről és bensőségéről. A nép körében is elterjedt udvarias formák választékossága, magyar úri érzésünknek a magyar gavalléros felfogásnak, lovagiasságnak egyetemes elterjedéséről ‘es nemességéről beszél. Az iskola méltóan akkor folytatja az első közösség munkáját, ha ott is a tevékeny szeretet szelleme hatja át a tanítókat és tanulókat egyaránt és e tiszta magyar hagyományokhoz hűek maradnak. 7. Széchenyi eszménye a :,nagycsaládságról”, a testvériségről. Ugyanez a szellem uralkodjék az életközösségekben: a hivatásszervezetekben, a kalákákban. Teljes volna Jézus Krisztus uralma, ha ezek szeretetmunkája következtében a nemzet is közösséggé fejlődnék. Minden szeretetközösség egy szellemi test Egy szellem köti össze a tagokat, egy .szellem szülöttei, egymásnak testvérek Ha a nemzet tagjainak körében is uralkodik a. krisztusi szeretet szelleme, akkor jön létre a Széchenyi elnevezés szerinti ,.na<?vcsaládság”, azaz az igazi nemzeti közösség. A testvér czó általánosított értelme vallásos fogalom és a szenttel van kapcsolatban. Pál apostol levelében váltogatva használja. Egyszer testvérnek, máskor szentnek szólítja a megtértek közösségének tagjait. Külön ki kell még emelni, hogy a testvériséget a nemzet körében csak a hit és szeretet teremtheti meg. Semmiféle politikai iránv erre nem képes, legkevésbbé a gyűlölet és kénvszer hívőinek politikája. A testvériség ma még álomképnek látszik. Pedig Jézus Krisztus a teljes szeretetközösség megteremtését tűzte ki életünk főfeladatául, mert tudta, hogy e közösség alapfeltétele a hívő életnek Istennel való közösség nem lehet el emberekkel való közösség nélkül és e nélkül hon is látogatta növendékeit, bevezette a műsoros hittanórákat, előadták a győri Diákszövetség kiadásában megjelent Márk passiót. Nagy újítás volt idén a csendes nap. mely az ifjúság kívánságainak megfelelően, osztályonként ktilön-külön előadók beállításával komolyan foglalkozott az ifjúság sok nehéz kérdésével. Eredményei már eddig is nagyban megmutatkoztak. A tanárok, akik közül többen országosan elismert tudósok, nagy tevékenységet fejtettek ki a tudományos és irodalmi életben. 673 nyilvános és 9 magántanulója volt. Ebből evangélikus 480 (74" n). A tanulóknak juttatott jótétemények összege 27.892 P 50 'fillér. * A Budapesti Evangélikus Leánygimnázium Évkönyve az iskola fennállásának 61. évéről. Közzéteszi: dr. Bánkú'y Dezső t. ü. főtanácsos, igazgató. Az iskola történetével ismerkedhetünk meg az első lapon. 1883-ban alakult a Deák-téri polgári leányiskola. 1903-ban felsőbb leányiskolát. 1917-ben leánygimnáziumot terveztek felállítani. 1920-ban a pesti magyar egyház 15 évre kezelésbe vette az Országos Nőképző Egyesület Veress Pálné-utcai interná- tus-épületét és ott három évfolyamú továbbképzőt létesített. Ebből a két iskolából 1927-ben kialakult az ország egyetlen leánykollégiuma. 1933 szeptemberétől, mint leánygimnázium működik az iskola. Fenntartója a pesti evangélikus magyar és német egyház. — A vallásos nevelésben nagy haladást jelentett a reggeli könyörgések bevezetése, melyen mindig nagyszámú tanuló vett részt. A nevelésnek egyik eszköze volt a szülőkkel való állandó kapcsolat. Ezt elősegítették a szülői értekezletek és a szülők részére rendezett műsoros estek. Előbbieken az osztályfők adtak elő időszerű kérdésekről, utóbbiakon a tanulók mutatták be képességeiket. (Pl. a VIII. oszt. két este előadta Poldini: Vadrózsa c. dal játékát.) A növendékek száma ebben az évben rohamosan emelkedett. Osztályozott nyilvános tanuló volt 61d, magán 22; összesen: 636. Ebből evangélikus 354 (56°/o). * A Szarimsi Evangélikus Vajda Péíer- Gimnázium Évkönyve az iskola fennállásának 142. évéről. Közzéteszi: dr. Nádor Jenő igazgató. Az iskola 1802-ben Mezőberénvben nyílt meg, mint a békési egyházmegye gimnáziuma. 1834-ben a Bolza grófi család 305 holdas földbirtokadományozása hozta Szarvasra, ahol 1900-ig a régi Tessedik-féle iskolaépületben volt hajléka. Ott működtek valaha Vajda Péter, Ballagi Mór, Greguss Ágost és más kiválóságok. Fenntartója a békési és a csanád-csongrádi egyházmegye. A tanulók létszáma ebben az évben ugrásszerűen emelkedett. Osztályozottak száma: 472. (Nyilv. 387, magán 20.) Leánytanulója 65 volt. Evangélikus: 234 (50° o). A nevelésnél a valláserkölcsi, hazafias, szociális, esztétikai és természetvédelmi szempontok voltak az irányítók. A magyaros beszédre való szoktatást minden tanórán szorgalmazták s ezen a téren különösen szép munkát fejtett ki a Magvar Nyelvvédő Törzs. A tanulóknak mintegy negyedrésze vidékről járt be naponta vonattal. kerékpárral és gyalog. 141 tanuló szülője földmíves, vagy őstermelő. 5
