Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-08-05 / 32. szám
Bumm Adományok a bombakárosultaknak Egyetemes egyházunk pénztárához a már közölt adományok után a következő újabb adományok érkeztek Egyházközségek részéről: Beled 208.02 P, Kaposvár 500, Domony 43.78, Beled 55.22, Dunaegyháza 66, Pitvaros 434, Takácsi 12, Farád 55, Bököd 33.67, Zombor 30 40, Zombor 165, Kismányok 53.86, Kecskemét 309.12 P, Sopronbánfalva 511 03, Domonkosfa 25, Kölese 140, Sajó- gömör 260, Süvete 95, Mikolcsány 42.50, Ipolyvece 76, Gödöllő 214.56, Kerta 125, Marcalgergelvi 55, Zsibrik 20, Tamási 25.60, Kéty 153, Sopron 1000, Tokaj 10, Egyházasdengeleg 80, Porrogszentkirály 24.36, Kisbabot 50, Apostag 624, Kőszeg 165.04, Orosháza 555.10, Rákospalota 800.86, Diósgyőr-vasgyár 20, Kisperlász 36, Jolsva 114, Felsőcsalogány 287.04, Petrőc 150, Györköny 139.30, Vásárosfalu leányköre 350 P. A gyűjtés eddigi eredménye 1944 júl. 5-ig: 55.583.11 P. Pályázat A Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem, mint a Szigethy Dániel és felesége, Halász Jozefa, Szigethy Lajos és felesége, Brósz Erzsébet tanulmányi jutalomdíj-alapítvány kezelője, pályázatot hirdet az alapítványnak az 1944/ 45. tanévre odaítélendő 2 darab 300 és 2 darab 600 pengős jutalomdíjára. Pályázhatnak a Magyarországi Evangélikus Egyházeg'yetem joghatósága alá tartozó evangélikus lelkészeknek (pa- róchus-, vagy vallástanító-lelkészek- nek), lelkészi jellegű egyetemes egyházi, egyházkerületi, egyházmegyei és egyházközségi tisztviselőknek az egyetemeken lelkészi, vagy tanári pályára készülő, jómagaviseletű, szorgalmas fiai, akik jó magyar hazafiak és olyan evangélikusok, akikben „Luther lelke” éi. A nyugdíjas, vagy elhalt lelkészek (lelkészi jellegű egyházi tisztviselők) fiai a tényleges szolgálatban álló lelkészekével egy tekintet alá esnek. A 2 darab 300 pengős jutalomdíj lelkészi, a 2 darab 600 pengős pedig tanári pályára készülő ifjaknak ízól. A jutalomdíjban részesülő, tanári pályára készülő ifjak kötelesek a jutalomdíj folyósítása előtt oly tartalmú nyilatkozatot aláírni, amelyben kötelezőleg kijelentik, hogy tanulmányaikat a tanári oklevél megszerzéséig megszakítás nélkül folytatják és tanulmányaik elvégezte után az egyetemes közgyűlés elnökségének kívánságára hazai evangélikus középiskolában vállalnak állást, ellenkező esetben a kapott jutalomdíjat a tanulmányaik megszakításától, illetve elvégzésétől számított hat hónap alatt az alapítványnak visszafizetni tartoznak. A jutalomdíjak elnyerésére megállapított feltételek igazolásához szükséges eredeti okiratokkal, vagy az illetékes esperes által hitelesített okiratmásolatokkal felszerelt pályázatok benyújtásának határideje 1944. évi szeptember hó 1-e s a pályázati kérvények a Szi- gethy-Halász-Brósz alapítvány bizottsága előadójának: Vargha Sándor egyetemes főtitkárnak, a címére küldendők: Budapest, VIII., Üllői-út 24 Budapest, 1944 július 20. D. báró Radvánszky Albert s. k. egyetemes felügyelő. nem élhetjük a szeretet által munkás hitnek életét, pedig Isten országa felé csak a testvériség útján közeledhetünk. A világi szervezetek felemás értékű közszellemek hordozói. Benne vannak e közszellemben az eszmei és erkölcsi követelések is, de ezek romlott szellemi elemekkel is keverve vannak és így hatásuk a lélekre nem kedvező. Az Istennek átadott emberek közössége már megszabadult e világi elemektől. Az emberek lélekben meghódoltak Isten előtt, közszellemükben azért a Szentlélek uralkodik és. annak teremtő ereje csodálatos hittapasztalatokban mutatkozik meg. A hívő közösségekben munkálkodó teremtő erők a szeretet szolgálatában állanak és megvalósítják Isten akaratát a gyakorlati életben;. A nemzeti élet megújhodását, megtisztulását, ily hívő szeretekö- zösségtől, tiszta testvéri jóságtól várhatjuk. Jézus útmutatását kell követni és a hivő családot, mint a közösségi élet ősmintáját kell minden téren szem előtt tartanunk. A család legyen a jövő gazdasági rendszer alapja és nem az egyes, mint a liberális tőkés gazdasági életben. A család mint nevelő és kulturális ’k'tthon, a nemzetnevelés testvéries jellegét követeli. A család, mint az állami szervezet alapja, a közösségre nevelő állam előtt figyelmeztetés, hogy a „nagvcsaládságot” a nemzet testvériségét szolgálja. Az egyház is tökéletesedhetik, ha a család az istentiszteleteknek, a vallásos érzés nevelésének és a lelki élet középpontja. A nemzeti „nagycsaládság” pedig legyen a hívő és szeretetközösségnek az Isten szolgálatának középpontja. Ilyen közösségek az Isten szervei. A legnagyobb átalakulást a nemzet életében az hozná, ha ily közösségek, ily szervek által Jézus Krisztus testének valóságos élő tagjaivá válnánk. Az ő szellemétől függ a nemzeti szellem megtisztulása és teremtő erőinek kibontakozása. Léky Gyula (Folytatjuk.) Egyetemistákkal a Kárpátokban Most már az egyetemisták is tudják, mi az: „valahol” a Kárpátokban. Az ember játszik ezekkel a szavakkal. Akik azonban ezekről a ,,valahol”-i helyekről tudósítják az otthoniakat, azoknak a szívében tartalmat ver. Aki így „valahol” van, az mind keményen él. Dolgozik, harcol, családtalanul vágyik az otthonára, s az élet legmindennapibb vonatkozásai: ruházat, hygiénia, étkezés, szabadidő, szórakozás, átminősülnek ebbe az egv szóba: a hazáért. Ezer méteres hegyen vagyunk. Az erdők vadon rengetegek, a tisztások havasi legelőin ezernyi virág. Nehéz, fűszeres illatú tarka mezők és sziklás meredekek közt messzi kilátás a kéklő hegyekre, s mélyen völgyben kígyózó folyóra, melynek zúgása este feihaílatszik a tetőre. Rengeteg eső, hajnali és esti ködök váltakoznak forró napsütéssel. Az ember egy nap alatt átéli a négy évszakot. Ha ezek közé a hegyek közé beveszi magát a felhő, nem talál ki közülük. Nézzük a völgyet naphosszat. A nap aranylón fénylik, aztán a semmiből hatalmas mennydörgés csattan. Valamelyik hegy felett megjelenik egy kis fekete felhő, körüljárja a völgyet, s mire körül ér már magába gyűjtött minden kicsi felhőt. A nap elhomályosul s gyors eső veri végig a lejtőket. Aztán csend lesz, a levegő lehűl s elindulnak alulról a völgyből felfelé a felhők, hogy újból végigáztassák a hegyet, ha fölé értek. Éjszaka fűtünk, nappal ing nélkül dolgozunk. Ebben a táborban budapesti bölcsészek dolgoznak főleg. A hagyo- | mányos „filosz”, akit a közvélemény szemüveggel képzel a könyvhegyek közé, itt félmeztelen kétkézi munkássá változott, akinek kérges lett a marka, feketére sült a bőre a hegyi napban, s úgv forgatja a csákányt és a lapátot, mintha erre teremtették volna. A hegyen rekordok születnek a völgybe lefelé menet és felfelé a völgyből, gyakran nehéz teherrel a böilcsész-vállakon, amikor szerszámot, vagy éppen szalmát kell felszállítani a táborba. A pesti polgárok hegyi nomádokká lettek. Forrásnál mosakodnak, sarat vakarnak a bakancsaikról s a térdükön írják a leveleiket. Persze ez nem ment így két hónappal ezelőtt. Akkor még nagy lihegések voltak a hegyoldalban, s keserű sóhajok a csákány fölött. 6
