Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-06-17 / 25. szám
mmum bejussanak, hanem felelős emberekkel is szót érthessenek. S ha Visinszkv nem is próbál a katolikus igehirdetésnek irányt szabni mint azt Palermóban tette, bizonyosan foganatosít a növekedő római kommunista frakció olyan ötleteket, amelyekkel szemben a pápának, mint római püspöknek állást kell majd foglalnia. Ebben a helyzetben van adva a jelenlegi pápa szolgálatának óriási tragikuma s ezért tekint feléje szeretettel az európai protestáns közvélemény is. Ügy érezzük, hogy pápai hivatása mellett olyan istenes ember kerül a szenvedés kohójába, aki ki is bírja és szívvel meg is harcolja ezt a nemes harcot. Egy megszállás alatt levő falu is egészen megzavart hangyaboly életét éli, hát még egy világváros. Bizonyára nincs ma angol, vagy amerikai katona, aki ne akarna a Vatikánba eljutni. Sokan gondolják, miért ne járulhatnának hódolásra a pápához, aki bizonyosan tőlük sem tagadja meg pápai áldását? S a megváltozott új helyzetben ezek a kívánságok el kell, hogy hassanak a pápai udvarhoz is s valami megoldást kell találni talán magának a római népnek a kedvéért is, hogy esetenként a pápa megjelenjék a Szent Péter templom erkélvén s a római néppel együtt a megszálló katonák is fogadhatják maid a pápai áldást. S mi fog történni, ha esetleg kérni fognak a megszálló hatóságok nyilatkozatot az európai rendszerekre, népekre, az európai kultúrára, vagy éppen magára a keresztyénségre vonatkozóan? .. . Sok gondja és még sok problémája lesz a pápai udvarnak, de a pápa nélkül maradt európai katolicizmus (éppen úgy, mint eddig a pápa nélkül élt amerikai és ázsiai), nem maradhatnak pásztor nélkül maradt nyájnak. Sőt az európai róm. kát. lelkészek most a megpróbáltatások alatt élő pápát bizonyára aggódó szeretettel fogják a hívek elé állítani. Az afrikai partraszállás első óráiban írta meg lapunk, hogv a haión levő katona-lelkészek olvashatták Jeruzsálem felé tekintve: íme. felmegvünk Jeruzsálembe s hirdették a harcosoknak, hof?v el- megvünk az ..Örök város“-ba s ma ebből valóság lett. De valahánv- szor Európa Amerikába átment, vagy missziói területekre telepedett Je. magával vitt egy darab Európát, ugyanúgv valószínű az is. hoí*v Amerika is v:<57 valamit magával Rómába és a Vatikánba. Emberi kölcsönhatások mindig voltak és lesznek s az amerikai protestantizmus és 37 amerikai katolicizmus, habár mások, mint európai idősebb szellemű ősük, arról a természetes akcióiukról nem akarnak maid lemondani hogy kícsé ők is befolvásuk alá vegvék az elfoglalt naev^árost. A főváros bizonvosan könnyen reagál is erre. de mit szól maid a Vatikán? Példán1 mi lesz akkor, ha a megszálló katonai hatóságok előleget adnak a Mon+e Casinó felépítésére. A guruló dollárok nem a leDci embereknél, hanem a népnél érdekes változásokat erőszakosak ki s ha nem is lesz olvan nagv tüntetés 'nehánv héten belül Rómában, mint amilvenek az angol rádió szerint annak ideién a szicíliai városokban voltak, a gazdag világ kincsei megbűvölhetik á mindig szegénvsors- ban élő római keresztyéneket is. íme, mennyi lehetőség és mennyi probléma. Róma és a rómaiak döntenek mind e kérdésekben s a Vatikán is élni fog a megváltozott körülménvek között. S mégis úgv érzj mostantól fogva az európai katolicizmus, hogy eddig nagvobb lelki tábora volt a Vatikánnak, mint ezután lesz, s az európai protestantizmus is úgv érzi. hogv iobban eltávolodunk egvmástól, mert a sok közös szenvedésben mindenesetre jobban figyeltünk egymásra ... G. L. Ti * ^ i-ir ^■ ~»« r Szentendre. A missziói egyházközség június 18-án a város közgyűlési termében építendő temploma javára műsoros estet rendez. Előadást tart Pásztor Pál esperességi s.-lelkész. Közreműködnek: Mocsári Richárd (hegedű), Czikora János és Császár József (ének). Kallós Gizella és Bindász Márta (szavalat), Kövesi Béláné és Benedek Béla (zongorakíséret). Megnyitó beszédet mond és írásmagyarázatot tart Kaposvári Vilmos szervező lelkész. Megható családi ünnep volt május 24-én Molnaszecsődön. Egy családban hármas évforduló. Id. Buda Mihály és felesége Zámbó Karolina aranymenyegzőjüket ünnepelték. Guóth Béla és felesége Buda Izabella ezüstmenyegzőjüket tartották, ugyanakkor Józsa Kálmán és Buda Karolina 20 éves házassági évfordulójukat. Az ünneplő párokat az evangélikus és református lelkész áldotta meg Isten igéjével. 150—160 hallgató részesült sok tekintetben teljesen ingyen, de minden alkalommal kedvezményes, ízletes és tápláló ebédben. Sok fiatalembernek éveken át az volt az egyetlen naponkénti meleg tápláléka, amit nekik a Protestáns Diákmenza nyújtott. A kiosztott segély összege húsz év alatt közel 120.000 P, évenként átlagosan 6000 P volt. Természetesen a szükségnek megfelelően változott a segélyezésre fordított összeg. Volt olyan év, hogy az étkező diákok száma meghaladta a 300-at, a segélyezésre fordított összeg pedig a 7000 P-t. Más iskolai évben alig 140 hallgató étkezett s a segély összege mégis közel 16.000 P volt. Mindezt minden vagyon vagy tőke nélkül tisztán a Krisztusban hivő, segíteni, szolgálni és áldozni tudó szeretet ereje és hatalma által érte el a Menza vezetősége. A Protestáns Diákmenza húsz éves fennállása és működése világosan rámutat Isten csodálatos ökonómiájára, mely szerint nemcsak azt a munkamezőt láttatja meg övéivel, amelyen az Ö dicsőségére munkálkodniok kell, hanem erőt és kegyelmet is ad a kijelölt munka végzésére. Jótetszése szerint úgy áldja meg a munkát, hogy kiválaszt egyet különösen a munkások közül s így szól hozzá: Reád bízom ezt a szolgálatot, a kezedbe teszem, mint drága örökséget, kiváltságos ajándékot s a szivedbe írom, mint láthatatlan égi üzenetet. Ez legyen hűséged próbája, mindennapi imádságod tárgya, ez tartsa ébren felelősségedet, ez hordozza erődet és képességedet, ez legyen küzdelmes életed megszépítője, fáradozásaid méltó gyümölcse, földi zarándokutad kísérő éneke. így tett az élő Isten a Protestáns Diákmenzával is húsz évvel ezelőtt s az eltelt húsz év alatt. Egy pillanatra sem szűnt meg gondoskodni a hűséges munkásokról s a nemesszívű adakozók nagy sokaságáról. De az Ö különös kegyelmét azzal mutatta meg, hogy Ravasz Lászlóné főtiszteletű asszonyt állította a Menza élére ügyvezető elnökül, akiről méltán elmondhatjuk, hogy kezdettől fogva mind a mai napig szivén hordozza annak minden ügyét s mindenre kiterjedő hűsége előrelátó böl- csesége s fáradhatatlan gondoskodása lehetővé tette két évtizeden át, hogy a Protestáns Diákmenza a legnehezebb időkben is zavartalanul folytathassa működését s betölthesse hivatását protestáns ifjúságunk százai javára. Ravasz Lászlóné mellett ott vannak a húsz év hűséges munkásai: az áldott emlékű gróf Ráday Gedeonná, csaknem húsz éven át a Menza elnöke, akinek szép tisztségét Prónay Jozefina bárónő volt szíves elvállalni, azután Józan Miklósné és Raffay Sándorné alelnö- kök, Pálmay Lenke ellenőr, néhai Hamar István igazgató (1933-ig), Albrecht Ferenc ügyész, előbb Lázár Józsefné, majd Ujj Józsefné pénztáros s akinek jó szivét minden Menzán étkező hallgató tapasztalja: Erdélyi Zsuzsánna diakonissza-testvér, mint házvezetőnő. Szeretettel és lelkesedéssel vesznek részt a Menza munkájában az intéző- bizottság tagjai: Benedek Zsoltné, Bil- kei Pap Istvánné, Csalótzky Károlyné, Csáky Gábor, Finkey Ferencné, Kemény Lajosné, Kováts J. István, Mura- közy Gyula, Orth Ambrusné. Petri 3
