Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-06-03 / 23. szám

az egyháztagoknak ez a sokkal nagyobb része joggal érdemli meg minden egyházi kiadványnál, hogy reá is tekintettel legyenek.

Minden fényképekkel illusztrált mű nagy veszélyeket hord magában. A boldogabb békeidőkben sok prospektust olvashatott a magyar közönség kül- és belföldi üdülő- és nyaralóhelyekről. Sok esetben a prospektus képei döntők voltak a tekintetben, hogy a család hova menjen nyaralni. S amikor a képek után gyönyörűnek ítélt helyre a jámbor lelkek megérkeztek, nehány heti pihenőjük alatt mindig csak keresték azokat a szép helyeket, amelyekre a képek alapján emlékeztek. Arról nem akarunk sok szót ejteni, hogy a mozi képei is a fényképészet hamis eszközeivel mennyi álilluziót keltenek a nézők tömegében. Ebben a könyvben is sok túl szép kép van. Olyan evangélikus ember, aki a hazai evangélikus templomokat csak ebből a könyvből ismeri meg, részben rabja lesz egy kissé igaztalan álomnak, amelyre éppen ez a könyv készíti fel. Bizonyosan a lelkészolvasók lesznek azok, akik e könyvben közölt képek eredetijét is jobbára ismerik. E sorok írója ismeri azonban az összes erdélyi magyar és szász evangélikus templomokat is és éppen ezen ismeretei alapján szinte csodálkozik ezen a sok szépségen. Talán a fényképezőgép jobban lát és jobban kiemel? Vagy a megszokottat látjuk most más oldalról? Bizonyosan a szerkesztőség jól átgondolt meggyőződések és mérlegelések alapján válogatott a beküldött képek között, de nézetem szerint az egyháziakat sokkal inkább Vezesse mindig a realitás, mint minden más embereket.

Bizonyosan lesznek a könyvnek olvasói közül többen olyanok is, akiknek a művészettörténeti folytonosság okából közölt sok ó-keresz- tyén és római katolikus templom külső és belső képének szerepeltetése nem tetszik s mivel egyházunk hívei között még mindig vannak olyanok, akik a liturgia bevezetésében is nehezen tudtak megnyugodni, kis megrökönyödéssel fogják olvasni azokat a művészettörténeti és az újabb egyházi követelésekből megszületett paramentumok taglalását, amelyekkel eddigi természetes egyházi konzervativizmusában nem találkoztak s ezért az idézett cikkek és képek láttán így sóhajtanak fel: mennyi katolicizmus van egyházunkban! Valami igaza van annak, aki ilyen szelíd óhajtást nyom el magában, vagy ad hangot ilyen meggyőződésének. Mi a magunk részéről is azt véljük, hogy ennek a könyvnek nem az volt az elsőrendű célja, hogy kronológiai egységekre törekedjék mondanivalóinak megokolásánál.- Elgondolható lett volna az is, hogy teljesen függetlenítjük magunkat minden ilyen előzménytől s érzésünk szerint ezzel a csonkító eljárással egy csöppet sem lett volna szegényesebb a könyv.

Az utolsó évtizedekben ügyes könyvkiadók sok olyan művet jelentettek meg egyházunk hallgatólagos approbációjával. amelyeket közönségünk érthetően nem fogadott szívesen. Ezek a könyvek magukban lehettek jók, de ahogyan a könyv terjesztésének reklámot csináltak és előfizetőket szereztek, az kedves közönségünknek igen sokszor s sok esetben igen hosszú ideig keserű szájízt adott. Nem beszélünk arról, hogy e nagy könyv körül voltak-e ilyen, a kiadó szempontjából érthető előzmények s hogy egyházunknak nagy nyilvánossága mit tapasztalt e könyvvel kapcsolatban, de azt örömmel jegyezzük fel, hogy amilyen tartózkodást mutatnak teológiai és egyházi íróink éppen talán az előbb említett okok miatt is, a Luther-Szövétségnek ez a kiadói vállalkozása meggyőző erejű lesz úgy az írókkal, mint az olvasókkal szemben. Ez esetben a garancia igaznak bizonyult és egyben a jövő számára biztató útmutatás sok egyházi egyesületi cél megvalósíthatása érdekében.

Nem örültünk különösen a könyv epilógusának, ez esetben záró sorainak. A német professzorok is csak első könyvükben szoktak olyan az eposzok bevezetéseiből átvett köszöneteket felsorolni, mint amilyen itt az utolsó két oldalon olvasható. Különösen visszatetsző, hogy annyi Öméltóságának tartozunk köszönettel. Azt érezzük, hogy úgy a tudós, mint a művész, vagy az egyházát szerető férfi és nő, köszönet várása nélkül azért segít s azért támogat vállalkozásokat, mert örül annak, ha a tudomány terjed és a nép szelleme emeltetik. Ezt a tevékenységet csak névtelenül lehet igazán a nép érdekében cselekedni.

Ennyi minden kényszerül papírosra akkor, amikor az Evangélikus Templomok-ról készített értékes könyv előttünk fekszik. Nézzük a

Raffy Ádám: Örök szomjúság című regénye a világ egyik legnagyobb ] tragikájának Duse Eleonórának életrajza. Lepereg előttünk egész élete, és meglájuk, hogyan hódította meg a világot ez a törékeny, tüdőbeteg színésznő.

S. K.

HÍREK

A nagy evangélizáció. melyet 32 budapesti protestáns templomban egyszerre tartottak az elmúlt héten, reménységen felül sikerült. Az evangélikus templomokban mintegy 2000 — 2500 hivő jött össze délutánonként. Több helyütt utóösszejövetelek is voltak. Az evangélizáció befejezéseként június 3-án, szombaton d. u. 6 órakor ; mindenütt a gyülekezetek lelkészei i szólnak a hívek előtt ,,A tékozló fiú otthon” címen.

A Lutheránia jubileuma. A Deáktéri gyülekezet magas színvonalon álló énekkara, a Lutheránia Vegyeskar most érkezett el negyvenéves jubileumához. Június 4-én ünnepi hangversenyt rendez a Deák-téri templomban, melyen I Bach János Sebestyén 161. kantátáját adja elő. Közreműködik: Sándor Judit (altszóló), Záhonyi János (tenor), Za- lánffy Aladár (orgona). Vezényel: Welt- ler Jenő karnagy. A zenei előadás pontosan 6 órakor kezdődik a rádiófelvé- ; vétel miatt. Műsor ára 3 pengő. Utána ; áhítat lesz. Igét hirdet: dr. Kékén

! András lelkész. A jubileum alkalmából a Deák-téri Luther-Szövetség kiadta a ! Lutheránia negyvenéves történetét rövid foglalatban dr. Bánkúty Dezső elnök tollából.

Komádi (Bihar megye). Nagy ünnepe volt az egyházközségnek május 20-án és 21-én. Turóczy Zoltán tiszakerüleli püspök Túrmezei Sándor nagyváradi esperes és Korényi Gyula nyíregyházi tanyai igazgató-tanító kíséretében látogatást tett a gyülekezetben. Szombaton este szeurat volt az imaközösség részére, másnap adta át a püspök rendeltetésének a megújított templomot. Oltárképüket a nyíregyházi népiskola tantestülete adományozta. Ünnepi közgyűlésen a gyülekezet lelkésze ismertette a lefolyt munkálatokat, a püspök pedig köszönetét mondott az üdvözlésekért. Este a püspök előadást tartott, az esperes pedig írást magyarázott. Szavalt Mocskonyi Gabriella nagyváradi zongoratanárnő és Simon Albert komádi állami tanító.

Negyedszázados lelkészt jubileum. Hering János veszprémi alesperes májusban töltötte be veszprémi lelkészi szolgálatának 25. esztendejét. Az egyházközség vezetői és hívei meleg szeretettel emlékeztek meg erről május 14-én, az istentisztelet után, amikor Bélák Imre felügyelő szívből jövő szavakkal köszöntötte a lelkészt, aki a kommunizmus alatt, a legválságosabb időkben vette át a gyülekezet vezetését.

A testvéregyház köréből. Dr. Ravasz László református püspök epebántal- mai miatt többheti szanatóriumi kezelésnek vetette magát alá s az ünnepi szolgálatokat sem tudta elvállalni. — A dunántúli bgyházkerület jegyzőjévé dr. Benedek Sándor pápai teol. akadémiai tanárt választották meg.

7