Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-06-03 / 23. szám
MMBMISBET könyvet, lapozgatjuk s örülünk annak, hogy annyi nagyszerű gondolat ölthetett benne testet s nem fájhat senkinek sem, hogy a könyvben hiányok, túlzások, vagy elnézések is előfordulnak. A legjobb közös kiadványoknál rendszerint így van. És a hibáknak is megvan a maguk haszna: mindig tanulni kell a könyvkiadásoknál s észre kell venni azt, hogy ilyen téren tökéleteset alkotni valóban igen nagy elismerést érdemel. A könyv munkásai elmondhatják magukról, hogy igen közel voltak a legtökéletesebb eredményhez. G. L. Kevesen tudják... Száz évvel ezelőtti politikai napilapban érdekes és ma is igen időszerű elmélkedést olvashatunk a családi nevelésről és az iskolai nevelés fogyatékosságairól. „Legyen a vallási nevelés mindenekfelett „házi nevelés“; mert csak egyedül a bölcsen intézett házi nevelés tehet csodákat a növendék leikében. Mária — a boldogságos — tulajdon maga nevelte a gyermek Jézust; s ime! 12 éves korában bámulva bámulták ezt a csodagyermeket a nemzet legelső bölcsei. így rendelte ezt a természet, hogy a szülők, akiknek testükből való test, csontjaikból való csont a gyermek — ugyanazon szülők gondoskodjanak léginkább annak leikéről. Akik a testet nevelik, dajkálják, formálják: ugyanők formálják annak szívét is a vallásra. Az az édesanya, akinek emlőjét szopta a gyermek, ugyanő olthatja be annak leikébe a vallásos érzelmeket, a tiszta, szent ártatlanságot, a szűz szemérmetességét, az emberbaráti szeretetet és az isteni félelmet a legszerencsésebben. Mi szállít kebleinkbe magasabb s gyönyörteljesebb érzelmeket, mint az édesatyát leülve szemlélni értelmes, a világ mételye által még meg nem vesztegetett magzatinak seregében szent dolgokról elmélkedvén gyermekei előtt . . . kitörölhetetlenül megmaradnak ezen' házi oktatások a gyermek lelkében, kiterjednek annak egész életére s az áldott gyümölcsöket meghozzák. De hányadik ház az, amelyben ily célszerűleg folytattatik a vallási nevelés? vagy hányadik nevelő az, ki a vallási nevelés eszméjét kellőképpen felfogta? A keresztyénség minden iskolai alkotásában meg van az a tetemes fogyatkozás, hogy azokban a vallási oktatások a többrendű világi tanulmányokkal összekevertetnek, azokkal egyenlő karba s egyenlő szerep alá rendeztetnek. A szegény növendék ugyanazon órákban ugyanazon iskolai törvény súlya s ugyanazon fenyítő vesszőnek félelme alatt tanulja a szentséges vallást, mint bármely emberi ismeretet és világi mesebeszédet. A tanító is ugyanazon redős homlokkal, tanítói keménységgel, bírói hatalommal, büntető, vagy jutalmazó szigorral forog tanítványai körül, mikor azok az isteni dolgokat tanulják, mint mikor más, kevésbbé szükséges tárgyakkal foglalkoznak. Itt az eredmény. hogy a növendék gyermek ugyanazt az iskolai kényszeredett kedvetlen indulatot, azt az erőltetésből származott unalmat, vagy mondjuk ki, azt a csömört, mellyel sokszor sokszor érez a nagyterjedelmű többnyire írott tanulmányok iránt, átviszi a vallástanra s így azután, mint a többi lecke, úgy a vallás is nehéz iga az ő lelkének, mellyel terhétől szabadulni kíván“. Közli: Pásztor Pál. Lelkészválasztás. A gyönki (Tolna m.) egyházközség Kraehling Dánielt egyhangúlag lelkészévé választotta és hivatalába beiktatta. Személyi hír. Dr. Pusztai László bi- kácsi h.-lelkészt egy évi próbaidőre tábori lelkésznek hívták be. Helyettesítésére D. Kapi Béla püspök Zoltai Gyula s.-lelkészt küldötte ki Szekszárd- ról. Az ő helyére pedig Síkos Lajos s.- lelkész került. Születés. Bagár Iván buda-vári segédlelkész és neje, Schröder Margit házasságát Isten fiúgyermekkel áldotta meg, aki a szent keresztségben a Bendegúz nevet nyeri. Házasságkötés. Dr. Megyeri Sándor min. tisztviselő és Csaba Anna május 22-én a bpesti-fasori templomban házasságot kötöttek. Az esketést a menyasszony édesapja, Csaba Gyula péteri-i lelkész végezte. Isten a mi oltalmunk címen a Harangszó, evangélikus keresztyének vigasztalására (légiveszély idejére) kis füzetet adott ki. Bizalommal ajánljuk olvasóink figyelmébe. Egyházunk ifjúsági munkája címen Pásztor Pál tollából közöltt cikkeink különlenyomatban is megjelentek. Érdeklődőknek a különlenyomatot szívesen megküldi kiadóhivatalunk. Keressük Szalczer Katalin nagyszüleinek, Szalczer Antalnak és Dani Rozália Anna (Dani János árvája) házassági bejegyzését. Nevezettek kihirdetése Makón, az egyik református templomban történt, mivel azonban abban az időben még evangélikus templom a városban nem volt, való- szbínűleg az anyakönyvezés egyik környékbeli gyülekezetben történt. A kihirdetés ideje 1835. eleje volt. Négyéves és másféléves egészséges kisleányait lelkészcsaládhoz nyaralásra elküldené evangélikus hittestvérünk, olyan helyre, ahol hasonló korú gyermek, vagy gyermekek vannak. Esetleg külön-külön is. Ajánlatot „Légo biztos” jeligére kérünk. Anyakönyvi kutatás. Származási ügyben keressük Sajban György kereszt- levelét, ill. születési bejegyzését. 1820— 1830 között született Gömör megyében. Valószínűleg Nagydaróc községben. — Keressük Vass Zsuzsanna születési esetét 1840—1850 közötti időből (Borsod megyében, Putnok és Miskolc környékén kellett születnie). Offertorium és gyűjtés a bombakárosultak segélyezésére. Közöltük egyetemes egyházunk felhívását arról, hogy az egyházközségekben gyűjtés induljon meg károsult hittestvéreink és egyházunk javára. Minden templomban egy offertórium is tartandó. Ügy az offertórium, mint a gyűjtés eredménye az egyetemes egyház pénztárába (Bpest, IV., Deák-tér 4.) küldendő. A protestáns szépirodalom összegyűjtése. A protestáns szépirodalom mind- ezideig sem bibliográfiában, sem antho- logiában, sem lexikonban nyilvántartásba nem vétetett. Hosszú ideje folyik már egy olyan munkálat, amely ezt a hiányt akarja pótolni. A református rész már a befejezéshez közeledik. A teljesség okából szükséges azonban, hogy valamennyi protestáns felekezet szépirodalma összegyüjtessék- legalább a jelen századból. Ez a munka elsősorban gyakorlati célt szolgál azáltal, hogy megismerteti, kik a „mieink”, s szellemi erőink hatalmas seregszemléje lesz. Tudományos alapon készül, s így kívánatos, hogy egyetlen protestáns szépírónk se maradjon ki. Ezért azokat a protestáns olvasóinkat, akiknek már jelent meg nyomtatásban szépirodalmi kötetük, arra kérjük, hogy a lejjebb felsorolt pontok szerint adataikat mielőbb szíveskedjenek megküldeni a szerkesztő címére- Hézser Zoltán ref. lelkész, Bpest, XIV., Telepesutca 1/b. III. 6. Bár a könyvtári stb. anyagot szerkesztő már feldolgozta, pontosság okából azokat is kérjük munkásságuk jelzésére, akiknek adatai már valamelyik szépirodalmi kútfőbe felvétetik. A köv. adatokat kérjük: 1. Név (írói álnevek ill. betűjegyek is). 2. Vallás vallásváltoztatásnál előző vallás is). 3. Születés ideje (év, hó, nap) és helye. 4. Foglalkozás, képzettség. 5. Tagságok, tisztségek, kitüntetések (iro- dolmi vonatkozásban). 6. Mely lapnak szerkesztői vagy munkatársai. 7. Műveik pontos címe, műfaja, a megjelenés helye, ideje, kiadója, nyomdája, oldalszáma; esetleges újabb kiadások, idegen nyelvre fordítások. 8. Műfordítások; anthologiák stb. szerkesztése. 9. Előkészületben vagy sajtó alatt levő munkák felsorolása. 8
