Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-03-18 / 12. szám
MNcaMisag Keresztyén egység és együttmunkélkodás Ezzel a címmel rendezett előadói estet a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság. Az estélyt D. Kapi Béla püspök, az Irodalmi Társaság elnöke nyitotta meg s megnyitójában azt a gondolatot fejtegette, hogy maguk a keresztyén egyházak is szükségét érzik annak, hogy egymással szembenálló „szervezet”-ből Krisztusban egy testté fejlődjenek, mert csupán így küzdhet- nek meg az istenellenes áramlatokkal. Az előadóest témáját dr. Ravasz László püspök, a protestáns teológus szempontjából vizsgálta. Érdekesen szólott Söderblom svéd evangélikus érsek stockholmi mozgalmáról, mely az „Élet és Munka” világszövetségében a római pápa elnöklete alatt óhajtott gyakorlati együttműködést létrehozni. Ez azonban hajótörést szenvedett a „mor- talium animos” encyklika álláspontja miatt. Dr. Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke az egység és az együttmunkálkodás kérdését a politikus szempontjából vizsgálta. Nem látja reménytelennek ezt a fontos ügyet, mert nem mondhatunk le arról az eszményi közérdekről, hogy a különböző hitfelekezetű jó keresztyének és jó magyarok egysége felé haladjunk. Az állam nem nézheti közömbösen, hogy polgárai között szakadékok keletkezzenek, mikor a nemzeti egzisztencia kérdései merednek eléje. Valamennyi egyház lelkészeinek kötelessége a belső hitépítő munka, de egymás hitének tiszteletben tartása elsőrendű nemzeti érdek. A két előadás gondolatait D. Kapi Béla püspök foglalta egybe az egység és együttmunkálkodás közérdekéről mondott szavaival. Második napon az előadók az egyházak nemzeti szolgálatáról szólották. Dr. Makkai Sándor egyetemi tanár, mint teológus szólt a kérdéshez s azt fejtegette, hogy minden jelszótól mentesen kell a magyar élet evangéliumivá való fejlesztéséért dolgozni. Világosan kell látni a nemzet bűneit és azok megbánására kell azt indítani. Imre Sándor dr. budapesti egyetemi tanár a pedagógus gondolataival vizsgálta a kérdést és rámutatott, hogy ez a probléma valójában a minőség kérdése, mert az egyháznak olyannak kell nevelni az embereket, hogy a tőlük várt szolgálatokat a nemzet javára meg is tehessék. A tiszta vallásosság a nemzeti érzésnek szakadatlan erősítője. Az egyházak önmagukat a maguk egészében tekintsék Istentől adott nevelőintézménynek. Dr. Bencs Zoltán, a MÉP alelnöke, az Országos Luther-Szövetség elnöke, mint politikus szólt a kérdéshez. Megállapította, hogy az egyház és a totális állameszme nem fér össze. A láthatatlan egyház ugyan csak az Istennek felelős, de a látható egyházak csak any2 Kuthy Dezső a dunáninneni egyházkerület új püspöke Március* 10-én bontották fel a dunáninneni evangélikus egyház- községeknek az új püspökre, Kardos Gyula utódjára beadott szavazatait. A gyöngélkedő Laszkáry Gyula egyházkerületi felügyelő helyett Händel Béla dr. egyházmegyei felügyelő, főügyész elnökölt a szavazatbontó bizottságban, ahol többi közt jelen voltak: vitéz Purgly Lajos egyházmegyei felügyelő, lie. Fizély Ödön, Schrödl Mátyás, Furia Zoltán, Ottmár Béla esperesek, Hanzély Ferenc egyházfelügyelő és Bérezés Lajos igazgatótanító. Az összesen kilencvenhat érvényes' szavazatból kilencvennégy jutott Kuthy Dezső eddigi egyetemes egyházi főtitkárnak, a nemrég beiktatott balassagyarmati lelkésznek, egy gyülekezet pedig a maga két szavazatát a saját lelkészére adta. A közbizalom tehát úgyszólván teljes egyhangúsággal emelte méltóságába az új püspököt. A választás kimenetele egyházi, közéleti és társadalmi körökben gyorsan elterjedt s mindenütt őszinte örömet keltett. Kuthy Dezső püspök most ötvenhatodik évében jár: 1888 november 11-én született, Baján. Édesatyja előbb pedagógiai pályán működött, később állampénztári tisztviselő lett. Elemi- és középiskoláit ugyanott, a teológiát Pozsonyban végezte — itt tanára volt Raffay Sándor és Kovács Sándor (a dunáninneni püspökségben egyik elődje) is; majd kétéves németországi tanulmányút következett. Geduly Henrik püspök szentelte lelkésszé. 1913-ban Miskolcon hitoktató-segédlelkész, 1914-től 1919 végéig a szepesmegyei Ruszkin község paróhus-lelkésze, közben az orosz harctéren tábori lelkészként is teljesített szolgálatot. A cseh megszállás miatt átjővén az anyaországba, két éven át a pestmegyei Monoron önálló hitoktató. 1921 őszén hívták el a budapesti központba: az országos egyház, az „egyházegyetem“ igazgatásának átszervezője lett a kevéssel utóbb egyetemes felügyelővé választott Radvánszky Albert báró oldalán és első munkatársaképp; 1925-től egyetemes főtitkár. Fontos szerep jutott neki az új lelkészi nyugdíj- intézet és több új szórványgyülekezet kialakításában, kilenc esztendőn át volt nyugdíjintézeti ügyvivő és huzamosabb ideig egyetemes missziói lelkész. 1943 végén választották Balassagyarmat lelkészévé, a megboldogult Kardos Gyula püspök parókiájára. Decemberben j installálták itt. Nős; felesége Mika Mária oki. gimnáziumi tanárnő, a neves történetíró leánya. Négy gyermekük van: két fiú és két leányka, i Példás, valóban „lelkipásztori házaséletet“ él. Kuthy Dezső püspök alapvonása a kemény, határozott, rendületlen színvallás. Szenvedélyes kutatója és hirdetője a megismert igazságnak, ; hitvalló, bátor szolgája Istennek. Az egyházi közigazgatás terén immár harmincéves múltja van és rendkívüli tapasztalatai; az állammal és a többi egyházakkal a legüdvösebb kapcsolatokat igyekezett — • segített megerősíteni; egyházdiplomata a szó leggyakorlatibb értelmében — számos barátot szerzett külföldön egyházának és a magyar ügynek; melegszívű lelkipásztor, amiről a budapesti egyetemisták Luther-Otthona élén, mint igazgató is tanúságot tett az évek során, korszerűsítve kívül-belül ezt az intézetet. A magyarországi protestantizmus külföldi hírszolgálatában közel két évtizede nélkülözhetetlen munkát végez állandóan. Jogos reménységgel vár tőle sokat új őrhelyén a magyar közélet, országos egyházunk s elsősorban egyházkerülete és kéri Isten áldását jófeltételeire. Az új püspöknek nyomban az eredményhirdetés után küldöttség hozta tudomására megválasztatását. Kuthy Dezső felesége társaságában fogadta a küldöttséget, amelynek élén hangsúlyozta Händel Béla dr.: A válságos időkben is reménységgel néznek Kuthy püspök működése elé. Válaszában a püspök köszönetét mondott a bizalomért. Napjaink súlya alatt törpének érzem magam — szólt —, de éppen ezért odatárom minden gondomat az Örökkévaló elé s akkor már hallom is a biztatást: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el“. Kuthy Dezső püspök felszentelése és beiktatása még a tavasszal megtörténik. (Magyar Értesítő.)'
