Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-03-11 / 11. szám
az araboknál „gúz v. ogúz”. — Érdekes, hogy uráli ugor ősnépünket is egy vitéz ,,ogúz” nép hódította meg s kettőjükből lett onogur ősnépünk. — A sumírföldi ogúz nép 650 évig uralkodott a sumírokon és sémitákon s azután Keletre vándorolt. — Egyik királya „Tarchún Daraba” volt. — A „Tarchún” név azonos az etruszkok v. tyrhének isten-nevével és uralkodó házuk nevével, ahonnét a Tarquiniusok kerültek ki. — E névhez hasonlít a magyar Tárkony, Tárkány s Tarján név is. — Ősi alakja „Turgun” volt, melyben a szóközepi „g” a szó végére kerülve lett „Turung”, ami azonos a magyar „Tering”-ette szóval. A szóvégi „ng” később ,,m”-mé vált szabályosan s lett belőle a vogul Tarem, a magyar „Terem”-bura és „Terem”-fája. — A Tu- rung-Turum”-ból lett az etruszk Anyaisten: „Túrán” neve is. Ezen Tarchún Daraba sumírföldi ogúz király fővárosa volt „Kar Duniász”. E szó értelme érdekes. — „Kar” azonos a sumír „gur v. kar” szóval, ami körmozgást, körülvételt, gyűrűt, körsáncot, jelen esetben körsánccal megerősített várost jelent. — E „gur” szóból ered a mai magyar gur-ít, gur-úl, girbe-gurba, guriga, gur-gúla, gör-dít, görget, gör-ög, gyűr-ű, kar-éj, k-.r-íma, ker-ít, ker-ek, ker-ék, kör rtb. — E szóból ered a szláv Gorod, Grad, Hrad, a német Gurt, Gürtel, a latin cir-cus, cir-cum, cir-ca, cir-c’ter stb., ahol az első „c” régen ,,k” volt. — Az indogermánok Európa turáni őslakóit leigázták, de kultúrájukat, nyelvük nagyrészét átvették. A „Kar Duniász” név másik szava istennév. M'vel a türk nyelvekben a „g” hang egyes változatokban „j”-vé lesz, azért a mi „dun- gász” tájszavunk és a „Duniász” ogúz istennév hangtanilag azonos egymás'al! Nemcsak hangtanilag. hanem értelmileg is, mert „dun”: betakar, őriz, véd, „iász” ped’g bitt’ta. szittya nyelven: „ország szállás”. — A „dungász”, „Duniász”, „Dunguz” azonos értelmű szó s azt jelenti, hogy „tűzhely-őrző, otthon-védő, honvédő”. — Mivel egyes török nyelvekben a „z” hangzó helyett „r” hangzó van, azért a fenti „Dunguz”, „Dingiz” névvel azonos a sumír istennév, a „Dingir” is. Sumirul „gir, gar”: országot jelent! „Din v. dun” pedig „véd”! Sőt móg a „tenger” szavunk is azcnos értelmű akkor, ha igaz az az újabb, indokolt feltevés, hogy a turáni nép őshazája, Japán és Amerika közt, egy óriási szigeten volt, amely ragyogó kultúrájával kb. 12 ezer éve az óceánba süllyedt, mert ez esetben tényleg „országvédő” volt a „tenger”. Ezt a feltevést megerősíti az a körülmény is, hogy a turáni mitológia szerint a turáni Isten, aki Anya volt, minden este a tengerbe szállt a’á „Nap-kocsiján” és minden hajnalban a tengerből jött fel az Égre, vagyis az őshazát, ahol a „tenger” szavunk keletkezett. Nyugaton és Keleten tenger határolta s tengerből kelt fel, tengerbe nyugodott le a Nap, az Anyaisten tüz-kocsija. A fenti istennevek, mint talizmán-nevek, máshol is előfordulnak. Ilyen a tunguz-nép, a szibérai Tunguzka folyók, ilyen Dzsingisz kán neve. — Attila fia Dengizik volt, ami Dingiz-zig formában „szent Dunguz”-t jelent. Bendegúz a Bundugúz-ból lett: „Dungúz szülötte”. Mundzuk is gótos torzítása a Mundugúz v. Mun-Dungúz-nak. A sumír dingir-dimer, sungár-sumír mintára a Dunguz-ból Dumuz lett, a' i a sumír Isten volt és a sémitába Tammuz-ként került. Csaba királyfi „Domaszek”-re eskette meg őseinket, vagyis ,.Dumuz-zig”-ra, a „szent Dunguz”-ra. A mai „Dömös, Tömös, Temes” szóban is a Dumuz rejlik. Az „An tan témusz, szór aka témusz”-ban is e szó rejlik. Ősi alakja: „Ana Dana Dumuz, Szára Ugu Dumuz stb.”: „Védő Anyánk Dunguz, Égi Ürnőnk Dunguz!” . . . Tonuzóba sem „disznó-atya”, mint egyesek vélik a tatár szó alapján, hanem „Dumuz Aba”: Dunguz fejedelme. A , dungur, dingir”-ből lett „dumur dimir”-nek felel meg Tömörkény, Tömöri nevünk. A szittyák „Temer Indá”-nak v. „Ar-tim Pasá”- nak hívták Anyaistenüket. A fenti nevek fordított sorrendű összetétele: girdin, gizdin, gász- dun, iászdun . .. V. ö. Gaszton, Gosztony, Kustyán! A „iászdun” azonos a perzsa „J’zdan” isten-névvel, de ez a praeárja elámi szittyáktól kölcsönzött szava a perzsáknak. Ezen iászdun v. jizdan szóból lett hangtani fejlődéssel a mi „isten” szavunk. Kaukázusi védő folyónkat „Tana-isz”-n?k hívták, ami fordított összetételben „isz-tana”. Hérodotosz. Jordanes szerint a szittyák szent folyója a Danaper (Dnyeper), másnéven Boristhenész volt. A két névben „per“ és „bor“ azonos a sumír „búr, buru”: folyó szóval. A sumír Purukuzzi tartomány neve BftNGÍlMISPlIT György, dr. Lux Kálmán, dr. Zsigmondy Zoltán, Lipter Rezső, dr. Koós Árpád, Futó Ferencné, Leidenberger János, dr. Borody Jánosné, ittebei Kiss Ernőné, Szauer Klára, Tomy József, id. és ifj. Péchy Imre, Rácz Ferenc, dr. Bókay János, Mikoia Sándor, dr. Wei- szer Elek, Taubinger Rezső, Rusznyák Be.a, Bíró M., Koros Károly, Zsigmondy Zsigmond, Zander Adél, dr. Procopius Béla, Rados Jánosné, Bottá László, Vi- rágh Istvánné, Orosz Lajosné, dr. Wagner Oszkár, Ströszner Ödön, Hibbey- Hosztják Albert, Sárközy Adam, Kuthy Dezső, Szohor Pál, Seyfert Ottó, Durst Zoltán, Marschalkó Béla, Kurz Béla, vitéz Koós Benő, Nösner Vilmos, Kellner Robert, Csővári Lutber-Szövetség, Schöpf Károly, vitéz Balogh Lajos, Lám Béla, Ditrói Sámuel, Jánossy Erzsébet, S:hanzer Pál dr., Tóth Gézáné, Kovács János, Csengey Gyula, Bruckner Emil, Paulinyi Jánosné, büki Fejér Árpád dr., Csáky Erikné, Szente Sándor, Némelhné, sz. Beck Mária, Molnár Klára, Wagner Erzsébet, Lam- nek Vilmos, Winter Imre, Becht Albert, dr. Vetsev Aladár, Déry Miklós, Kern Oszkár, dr. Beszterczey-Jacobi Roland, Belházv Arnoldné, B. D., Kéky Kálmán, Kiss János. Wagner Blanka, Késmárky (Kullman) László, Hauptmann Vilmos, Kürmes Ferenc, Lampl Hugó, Völgyi Károly, Molnár János, dr. Lepény István, Novák Elek, dr. vitéz Bakay Jenő, dr. Lipták Pál, özv. dr. Glad Jenőné, Galbács István, rozs- nyói e /ang. kereskedelmi középiskola, Szigeti Sándor, Francziscy Mihály, Gergely Sándor, Asztalos Sándor, özv. dr. Takáts Józsefné, Them Elemér, Mezőberényi Luther-Szövetség, Somos Károly, dr. Görgényi Gábor, Mysz Frigyes, özv. Lengváry Ferencné és Júlia, Temesvári Oszkár, dr. Parasz- kay Gyula, Seyfert Alfréd, Beliczay Mária. (Folytatjuk.) Olvastuk A feltűnően elszaporodott írónők között talán a legellentétesebb kritikát MoIIináry Gizella: Betévedt Európába, Betelt a föld hamissággal, Meddő szüret után, Vádoltuk egymást című könyveivel váltotta ki. Nyolc kötetben saját, sokat hányatott és szerencsétlen életét tárja az olvasók elé. Tartalmát röviden összefoglalni nehéz, mert tör- vényte’en születésétől kezdve megelevenedik előttünk egy európai körutazás, toloncoltatás, lelencház, lelenc- gyermekek sorsa és gyámszülőknél való élete. Anyja mindig akkor avatkozik életébe, amikor már megbékélt sorsával és környézetével. Látjuk erkölcstelen anyjának életét, katonasággal és különböző politikai és társadalmi osztályokkal való érintkezését, egészen addig, amíg végre az írónő is megtalálja helyét a társadalomban. Az első lapok olvasása után azt hisszük, hogy valami ismeretlen világba vezet maid, ahol nem hiányzik a szépség és boldogság sem. De minél tovább forgatjuk, annál nehezebb lesz az olvasása, mert egyre szomorúbb események elevenednek meg. Sokszor le kell tenni és felháborodva megkérdezni, vájjon megtörténhetnek-e olyan dol- i gok, amik itt történtek? El kell hin5
