Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-12-27 / 52. szám
c BfcNCCUMPft Rokonnépeink csőcselékek ? Tanulságos és jellemző vita zajlott le a közelmúltban az „Egyedül vagyunk 1941” és a „Magyar Élet”, illetve Oláh György főszerkesztő és pálóczi Horváth Lajos között. Oláh György, az „Egyedül vagyunk 1941” főszerkesztője ú. i. a cseremiszeket, vogulokat, osztyákokat, stb., azaz legközelebbi rokonnépeinket hol „idegen hordalékának, hol „eltorzult, elállatiasodott előázsiai csőcselék”-nek nevezi cikkeiben. A Magyar Élet két utolsó számában pálóczi Horváth Lajos a magyarság és a magyar öntudat nevében fajgyalázásnak minősíti ezeket a kifejezéseket és megállapítja, hogy nincs Európának egyetlen más országa sem, ahol az illető nemzet rokonnépeit ilyen becsmérlő jelzőkkel illethetné valaki anélkül, hogy az író a legsúlyosabb büntetést ne kapná mondanivalóiért. Oláh György erre a magyar néphez és a magyar parasztsághoz apellál s ezt írja: „De kérdezzék meg*. . . a legegyszerűbb magyar bakát, vájjon testvérének érezte-e azokat a tatár-üzbég-kaukázusi népkeverékből származó szovjet katonákat. . .? Kérdezzék meg akármelyik magyar bakát, kit érzett közelebb magához, a szomszédságában harcoló . . . akár szlovák katonát is, vagy pedig a bolseviki nevelésben tökéletesen eltorzult, elállatiasodott előázsiai csőcseléket?” Milyen könnyű és milyen egyszerű is a magyar parasztságra hivatkoznunk ebben a kérdésben. Hát részesült-e a magyar paraszt valaha is olyan jó nép- és hungarológiai nevelésben, hogy meg tudná mondani, kik a rokonnépeink és kik nem? Törődött-e fajtánkkal valaki annyira az elmúlt századok és évtizedek folyamán, hogy erre is ránevelték volna a magyar népet? Egy-két ritka kivételtől eltekintve nem! És mégis, a rokonnépek köréből és a magyar nép köréből is megnyugtató válasz érkezett a fenti kérdésre. Egyik régebbi keletű. Kádár Lajos parasztíró írja le „A Doni halálbánya” című könyvében, hogy az utolsó világháborúban a rokon- népek ellenségként harcoló egyedei (finnek, sőt török-tatár katonák is), milyen testvéri szeretettel siettek a fogságba került magyar katonák segítségére. Mikor megtudták, hogy magyarok, ellátták őket teával, kenyérrel, meleg ruhával. Tehát a rokonnépek tartják velünk a rokonságot akkor is, ha az ú. n. „kultúrmagyarság” csak a távolságot akarja tartani velük. A másik megnyugtató válasz a magyarság köréből származott. Gyorscsapataink hazaérkezése utáni — múlt héten lefolyt — ünnepségeken ú. í. megkérdeztek a rádió mikrofonja előtt egy egyszerű magyar őrvezetőt, hogy voltak-e a keleti hadszíntéren kellemetlen érzései, s ha voltak, mik voltak azok? A magyar őrvezető azt felelte, hogy nehéz szívvel lőtt volna a vele szembenállókra, ha tudta volna, hogy azok cseremiszek, osztyákok vagy vogulok, mert nem szívesen bántja testvéreit az ember. Hogy hol szerzett tudomást az őrvezető úr rokonnépeinkről: még valahol az elemi iskolában egy jó tanítótól, a leventeórákon vagy olvasmányaiból? — nem tudjuk. De kétségtelen, hogy a vitát eldöntötte a magyar- és a testvérnépek nevében. Testvérnépeink szeretnek minket és mi szeretjük testvérnépeinket. Felelősséget is érzünk egymás iránt. (A felelősség miatt van az is, hogy egyházunk komolyan készül rokonnépeink keresztyén missziónálására a bolsevista uralom alól való felszabadulásuk után.) így, a valóságot nem ismerő szerkesztő árnak sürgősen meaculpáznia kellene gőgös szavai miatt. Vagy tán ez is jó megoldás lenne: az egyszerű Őrvezetőnek lehetőséget kellene adni, hogy mielőtt a szerkesztő úr nyilatkozik a magyarság ügyeiben, az ő magyar szavát is meghallgassák, a szerkesztő urat meg el kellene küldeni a leventékhez és a keleti frontra, hogy sürgősen tanuljon egy kis elméleti hungarológiát és egy kis gyakorlati testvér- szeretetet. Mórocz Sándor. A budapesti -evangélikus leánygim- j tanszékre. Okmányokkal kellően fel- názium fenntartó hatósága pályázatot szerelt folyamodványokat 1942 jan. 15-ig hirdet 1942 január elsejére lemondás kell a leánygimnázium igazgatóságához folytán megürült latin-történelem szakos (Bp., IV., Deák-tér 4.) benyújtani. Szilveszter-esti és újévi istentiszteletek a budapesti templomokan á) December 31-én: A Deák-téri templomban d. u. fél 5 órakor német nyelven Güttler Vilmos, 6 órakor dr. Kékén András, 7 órakor Győri János. — A fasori templomban 5 órakor Kemény Lajos, 6 órakor dr. H. Gaudy László. — Kőbányán 5 órakor Majba Vilmos. — A Simor-utcai templomban 5 órakor Szabó Aladár. A Fótiúti templomban 5 órakor Rimár Jenő. — Aréna-út 7. sz. alatti imateremben este 10 órakor Kemény Lajos. — Gyarmat- u. 14. sz. alatt 5 órakor Kökény Elek. — Angol-u. 25. sz. alatt 5 órakor Grün- valszky Károly. — ülloi-út 24. alatt 6 órakor Gádor András. — A Rákóczi-úti templomban 5 órakor tót nyelven dr. Szilády Jenő, fél 7 órakor magyar nyelven Falvay Jenő. — Szvetenai-utcában órakor dr. Halász Kálmán. — A budai (vári) templomban 6 órakor és éjjel fél 12 órakor dr. Varsányi Mátyás. — Az óbudai templomban 6 órakor német nyelven Mohr Henrik, 7 órakor magyar nyelven Danhauser László. — A kelenföldi templomban 5 órakor Wolf Lajos. b) Január 1-én: A Deák-téri templomban d. e. fél 10 órakor német nyeljen Güttler Vilmos, 11.15-kor dr. Kékén András (rádiós), d. u. 6 órakor Gádor András, — A fasori templomban 11 órakor Kökény Elek, 4 órakor Farkas Zoltán. — Kőbányán 10 órakor és 4 órakor Bagár Iván. — A Simor-utcai templomban 11. órakor Majba Vilmos. — A Fóti-úti templomban 11 órakor Rimár Jenő, 5 órakor Farkas Ferenc. — Aréna-út 7. sz. alatti imateremben VdO órakor Kökény Elek. — Gyarmat-u. 14. sz. alatt 10 órakor Farkas Zoltán. — Angol-u. 25. sz. .alatt 11 órakor Szuchovszky Gyula. — Ullői-út 24. alatt 11 órakor Győri János. — A Rákóczi-úti templomban 10 órakor tót nyelven dr. Szilády Jenő, 5 órakor magyar nyelven dr. Szilády Jenő. — A budai (vári) templomban 11 órakor Lehel László.— A Toroczkó-téri ref. templomban 9 órakor Lehel László. — Az óbudai templomban fél 9 órakor német nyelven Stovicsek Gusztáv, 11 órakor magyar nyelven Mohr Henrik. — A kelenföldi templomban 11 órakor Wolf Lajos, 5 órakor Benczúr László. Üjév napján minden templomban úrvacsoraosztás. Kiskőrös. A Nőegylet és Leányegylet dec. 14-én tartotta karácsonyi vásárját amelyen 790 pengő forgalmat értek el. A Kiskőröshöz tartozó Erdőtelek tanyakörzet hívei Istenes József áll. tanító buzgólkodásának eredményeképpen egy nagy harmóniumot szereztek be az iskolába, amelynek árához egy hét alatt 300 pengőt adtak össze. Házasságkötés. Zulauf Etelka, Zulauf Henrik Fébé lelkész leánya és Unter- reiner Gáspár f. hó 22-én tartotta esküvőjét a Fébé Diakonissza Anyaház Báthory László-úti kápolnájában Eljegyzés. Kiss Kálmán felsöpetényi lelkész leányát, Lenkét eljegyezte Har- sányi Gábor m. kir. hadnagy (Békéscsaba). 5
