Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1941-12-13 / 50. szám

UNGfflklffl FT Anglia hadat üzent Megjött ez is, mint az őszi eső vagy az első hó. Tudomásul vettük és nem nagyon ütődtünk meg rajta. Pedig nem kis dolog, mikor egy világbirodalom üzen hadat egy kis országnak. Valamikor az ilyen kis országnak a sorsa már a hadüzenettel meg volt pecsételve. Ve­lünk magyarokkal azonban mindig is máskép állott az ügy, mint más kis or­szágokkal. Mi már kiállottuk egy-két világhatalom hadüzenetét. Nem volt olyan felfordulás ebben a jó öreg Európában, amelyik nekünk is ne juttatott volna valamicskét a maga kétes áldásaiból. Sőt voltak világbirodalmak, amelyeknek nyugat felé nyújtózkodó étvágyát mi vettük el nyugattól, vagy errefelé höm­pölygő áradatát mi tartóztattuk fel önnön testünkkel. Némelyik másfél évig, némelyik másfél századig gázolt raj­tunk, de kibírtuk még ezeket is. Hát ezért nem rezzentünk meg olyan túlsá­gosan, amikor miniszterelnökünk be­jelentette a napokban, hogy erre a szá­zadra pedig megkaptuk az angolszász világbirodalom hadüzenetét. Hogy uno­káink történelmi könyve ne szűkölköd­jék ilyesmiben erre a századra vonat­kozólag sem. Egy-két szóra azérl mégis érdemes megállni mellette. Mert nem volt még hadüzenet ezen a magyar tájon, ame­lyiknek jogalapja kevesebb igazsággal rendelkezett volna, mint ennek. „Mivel­hogy résztvettünk a szovjet Európából való kitakarításában." Hát ha ez olyan felháborító gonosztettnek számít Angliá­ban, akkor kívánjuk, hogy kerüljön a bolseviki métely olyan közel Londonhoz, mint amilyen közel volt az utolsó év­ben a mi Budapestünkhöz. Majd meg­látjuk, nem nyilvánítja-e akkor a Foreigne Oíiice is elsőrendű nemzeti kötelességnek a sürgős odábbvetését pár ezer kilométerrel? És — hála Isten kegyelmének — nem volt még hadüzenet, amelyet távolabb­ról küldtek volna ennek az országnak, mint Anglia a magáét. És jobb, ha had­üzeneti fenyegetés jön ilyen távolról, mintha segítségígéret és „szaladj János, rohanj János" uszítás jönne ugyan- onnét. Gyökértelen, történelmi múlt nél­küli nemzetek megtehetik, hogy az an­gol ígéretek, biztatások és uszítások varázsfuvolájának hangjaira szépen neki­rohannak fejjel a falnak. De mi már megértünk egy-két onódi országgyű­lést, „Eb ura fakót", tudjuk, mit ér az, ha pár közbeeső ország háta mögül ígérgetik a segítséget amíg még vissza is lenne utunk és hogy hagynak benne a hurokban, amikor már nem húzhatjuk ki a nyakunkat. Mi már megtanultuk, hogy életérdekeinket nem azokéhoz kell igazítanunk, akik többet ígérnek mesz- sziről és távoli jövőben, hanem akikkel együtt élünk a Duna táján évezred óta, akikkel naponként érintkezünk, akik ismernek bennünket és akiket mi is ismerünk Anglia hadat üzent. Rendben van. Ha neki tiszta a lelkiismerete ebben, ne­künk tiszta. Eddig még minden hadüze­net sorsát Isten hatalmas keze intézte el. Nyugodt lélekkel tesszük oda ezt is. Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk! íz. Hirdessen az Evangélikus Életben 2 Kötelességkódex Az igazságügyminiszteri tárca költségvetési tárgyalása közben több képviselő követelte büntetőjogunknak, az ú. n. Csemegi-kódexnek a reformját. Mivel modern nemzeti felfogás szerint a büntetőjog nem csak a jogrend egyik biztosítéka, hanem elsősorban fontos nemzet­nevelő, nemzetfegyelmező tényező is, — mivel továbbá egyházunknak, a „világ sójá”-nak, nemzetnevelő hivatása is van, azért egyházunknak is van szava a büntetőjogi reform irányelveihez. Keresztyén államunk egyébként is a „keresztyén-nemzeti“ politika elkötelezettje és így természetes dolog, ha az követeljük tőle, hogy büntető jogrendszerében is érvényesüljön a krisztusi erkölcsiség és a modern nemzetfogalom, hogy a fejlett jogérzékü, keresztyén magyarság minden büntető bíró­sági ítéletből az „igazság” győzelmét érezze ki esetről-esetre. Űj büntetőjogunkban elsősorban a modern nemzetfogalomnak kell érvényesülni. Modern felfogás szerint a nemzet nem politikai szerve­zet, hanem metafizikai alapú életközössége a közös Géniusz meg­szabta egyéniségű, közös nyelvű, közös szellemű, közös sorsú, közös hivatású embereknek, akik vérrokonai egymásnak. Eszerint mi, ma­gyarok, felelősek vagyunk egymásért, közös sorsunkért, közös jö­vőnkért egyetemlegesen. Becstelen árulója nemzetének az, aki egyéni érdekét a közösség kárára érvényesíti és parazita féregként élősködik a nemzet testén. A modern nemzetnevelésnek épen az a feladata, hogy ezt az erkölcsi közösséget megteremtse a magyarokban céltudatosan, rendszeresen. Feladata a magyarság-élménynek és a magyar közös­ségi élménynek a felébresztése minden magyarban. Feladata a magyar érdekközösségi tudatnak és a magyar szolidaritás érzésének a kifej­lesztése. Végül pedig legfőbb feladata a közös hivátástudatnak és a mai magyar problémák, kötelességek reális talajában gyökeredző, de a messze jövőbe is néző magyar munkaközösségnek a megvalósítása, hogy a magyarság modern „nemzet” legyen: egy az érzésben, egy a nemzeti tudatban, egy a szolidaritásban, egy a kötelességtudatban és egy a közös célért való munkában és harcban. Űj büntetőjogunknak ezt a nemzetnevelési célt kell szolgálnia a nemzet minden érdekét minden ponton védve, érvényesítve. Célja, hogy megvédje a magyar­ság anyagi, biológiai, szellemi, kultúrális, erkölcsi és jogi értékeit, erő’1 és azokat fejlessze, nemzeti kötelességteljesítésre szorítván min­den magyart. Meglévő büntető jogrendszerünk ,,jogvédő” célzatú, tilalmakkal és büntetésekkel védvén az egyének és az állam jogait. Az új büntető törvénykönyvnek nem „jogrendszerének, hanem „kötelességkódex”- nek kell lennie, amely részletesen megszabja minden magyar ember kötelességeit honfitársaival és nemzetével szemben. A nemzet-tagsági jognak megvan a feltétele is: a nemzettagsági kötelességek teljesítésé­ben. Aki ezeket a kötelességeket nem akarja teljesíteni, az lemond nemzettagsági jogáról. Sem a modern nemzeti gondolat, sem a krisz­tusi erkölcsiség nem ismeri el az élősdiség életformáját. Ahogy a bér­palotában lakbért kell fizetni a lakás haszonélvezetéért, épen úgy a nemzetközösségben is megszabott kötelességek teljesítése jogosít csak a nemzettagságra és ennek javaira. Ez természetes dolog. Ahogy a. bérpalotában a „liberális“ háziúr is házirenddel, tilalmakkal, utasítá­sokkal korlátozza a lakók korlátlan szabadságvágyát, épen úgy a nemzetközösségnek is joga és hatalma van arra, hogy megszabja a nemzettagság feltételeit. Ha pedig a nemzet tagjai keresztyének, akkor azok nemcsak „tagsági díj” fizetésére vannak kötelezve, hanem mivel Krisztus hívei, azért önzetlenségre is, szeretetre is. A nemzettagsági jogot adófizetéssel még nem lehet megváltani, mert nem megfelelő életmóddal, cselekvéssel az adóm ezerszeresét is felülmúló károkat okozhatok nemzetemnek. Néh csupán mulasztással is. Ezért kell az új büntetőkódexnek „magyar kötelességkódex“-nek lenni, amely meg­szabja minden magyar ember minden kötelességét magyar nemzetünk érdekeivel szemben. Melyek ezek az érdekek? Melyek ezek a köte­lességek? Legelső a munka törvénye, a munka kötelessége. Nemzetünket csak produktív munkával lehet fenntartani, erősebbé, naggyá tenni. Ezért nemzeti érdek, hogy „minden” magyar ember dolgozzék és min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom