Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1941-12-13 / 50. szám

UNGfflklffl FT

Anglia hadat üzent

Megjött ez is, mint az őszi eső vagy az első hó. Tudomásul vettük és nem nagyon ütődtünk meg rajta. Pedig nem kis dolog, mikor egy világbirodalom üzen hadat egy kis országnak. Valamikor az ilyen kis országnak a sorsa már a hadüzenettel meg volt pecsételve. Velünk magyarokkal azonban mindig is máskép állott az ügy, mint más kis országokkal. Mi már kiállottuk egy-két világhatalom hadüzenetét. Nem volt olyan felfordulás ebben a jó öreg Európában, amelyik nekünk is ne juttatott volna valamicskét a maga kétes áldásaiból. Sőt voltak világbirodalmak, amelyeknek nyugat felé nyújtózkodó étvágyát mi vettük el nyugattól, vagy errefelé hömpölygő áradatát mi tartóztattuk fel önnön testünkkel. Némelyik másfél évig, némelyik másfél századig gázolt rajtunk, de kibírtuk még ezeket is. Hát ezért nem rezzentünk meg olyan túlságosan, amikor miniszterelnökünk bejelentette a napokban, hogy erre a századra pedig megkaptuk az angolszász világbirodalom hadüzenetét. Hogy unokáink történelmi könyve ne szűkölködjék ilyesmiben erre a századra vonatkozólag sem.

Egy-két szóra azérl mégis érdemes megállni mellette. Mert nem volt még hadüzenet ezen a magyar tájon, amelyiknek jogalapja kevesebb igazsággal rendelkezett volna, mint ennek. „Mivelhogy résztvettünk a szovjet Európából való kitakarításában." Hát ha ez olyan felháborító gonosztettnek számít Angliában, akkor kívánjuk, hogy kerüljön a bolseviki métely olyan közel Londonhoz, mint amilyen közel volt az utolsó évben a mi Budapestünkhöz. Majd meglátjuk, nem nyilvánítja-e akkor a Foreigne Oíiice is elsőrendű nemzeti kötelességnek a sürgős odábbvetését pár ezer kilométerrel?

És — hála Isten kegyelmének — nem volt még hadüzenet, amelyet távolabbról küldtek volna ennek az országnak, mint Anglia a magáét. És jobb, ha hadüzeneti fenyegetés jön ilyen távolról, mintha segítségígéret és „szaladj János, rohanj János" uszítás jönne ugyan- onnét. Gyökértelen, történelmi múlt nélküli nemzetek megtehetik, hogy az angol ígéretek, biztatások és uszítások varázsfuvolájának hangjaira szépen nekirohannak fejjel a falnak. De mi már megértünk egy-két onódi országgyűlést, „Eb ura fakót", tudjuk, mit ér az, ha pár közbeeső ország háta mögül ígérgetik a segítséget amíg még vissza is lenne utunk és hogy hagynak benne a hurokban, amikor már nem húzhatjuk ki a nyakunkat. Mi már megtanultuk, hogy életérdekeinket nem azokéhoz kell igazítanunk, akik többet ígérnek mesz- sziről és távoli jövőben, hanem akikkel együtt élünk a Duna táján évezred óta, akikkel naponként érintkezünk, akik ismernek bennünket és akiket mi is ismerünk

Anglia hadat üzent. Rendben van. Ha neki tiszta a lelkiismerete ebben, nekünk tiszta. Eddig még minden hadüzenet sorsát Isten hatalmas keze intézte el. Nyugodt lélekkel tesszük oda ezt is. Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk! íz.

Hirdessen az Evangélikus Életben 2

Kötelességkódex

Az igazságügyminiszteri tárca költségvetési tárgyalása közben több képviselő követelte büntetőjogunknak, az ú. n. Csemegi-kódexnek a reformját. Mivel modern nemzeti felfogás szerint a büntetőjog nem csak a jogrend egyik biztosítéka, hanem elsősorban fontos nemzetnevelő, nemzetfegyelmező tényező is, — mivel továbbá egyházunknak, a „világ sójá”-nak, nemzetnevelő hivatása is van, azért egyházunknak is van szava a büntetőjogi reform irányelveihez. Keresztyén államunk egyébként is a „keresztyén-nemzeti“ politika elkötelezettje és így természetes dolog, ha az követeljük tőle, hogy büntető jogrendszerében is érvényesüljön a krisztusi erkölcsiség és a modern nemzetfogalom, hogy a fejlett jogérzékü, keresztyén magyarság minden büntető bírósági ítéletből az „igazság” győzelmét érezze ki esetről-esetre.

Űj büntetőjogunkban elsősorban a modern nemzetfogalomnak kell érvényesülni. Modern felfogás szerint a nemzet nem politikai szervezet, hanem metafizikai alapú életközössége a közös Géniusz megszabta egyéniségű, közös nyelvű, közös szellemű, közös sorsú, közös hivatású embereknek, akik vérrokonai egymásnak. Eszerint mi, magyarok, felelősek vagyunk egymásért, közös sorsunkért, közös jövőnkért egyetemlegesen. Becstelen árulója nemzetének az, aki egyéni érdekét a közösség kárára érvényesíti és parazita féregként élősködik a nemzet testén. A modern nemzetnevelésnek épen az a feladata, hogy ezt az erkölcsi közösséget megteremtse a magyarokban céltudatosan, rendszeresen. Feladata a magyarság-élménynek és a magyar közösségi élménynek a felébresztése minden magyarban. Feladata a magyar érdekközösségi tudatnak és a magyar szolidaritás érzésének a kifejlesztése. Végül pedig legfőbb feladata a közös hivátástudatnak és a mai magyar problémák, kötelességek reális talajában gyökeredző, de a messze jövőbe is néző magyar munkaközösségnek a megvalósítása, hogy a magyarság modern „nemzet” legyen: egy az érzésben, egy a nemzeti tudatban, egy a szolidaritásban, egy a kötelességtudatban és egy a közös célért való munkában és harcban. Űj büntetőjogunknak ezt a nemzetnevelési célt kell szolgálnia a nemzet minden érdekét minden ponton védve, érvényesítve. Célja, hogy megvédje a magyarság anyagi, biológiai, szellemi, kultúrális, erkölcsi és jogi értékeit, erő’1 és azokat fejlessze, nemzeti kötelességteljesítésre szorítván minden magyart.

Meglévő büntető jogrendszerünk ,,jogvédő” célzatú, tilalmakkal és büntetésekkel védvén az egyének és az állam jogait. Az új büntető törvénykönyvnek nem „jogrendszerének, hanem „kötelességkódex”- nek kell lennie, amely részletesen megszabja minden magyar ember kötelességeit honfitársaival és nemzetével szemben. A nemzet-tagsági jognak megvan a feltétele is: a nemzettagsági kötelességek teljesítésében. Aki ezeket a kötelességeket nem akarja teljesíteni, az lemond nemzettagsági jogáról. Sem a modern nemzeti gondolat, sem a krisztusi erkölcsiség nem ismeri el az élősdiség életformáját. Ahogy a bérpalotában lakbért kell fizetni a lakás haszonélvezetéért, épen úgy a nemzetközösségben is megszabott kötelességek teljesítése jogosít csak a nemzettagságra és ennek javaira. Ez természetes dolog. Ahogy a. bérpalotában a „liberális“ háziúr is házirenddel, tilalmakkal, utasításokkal korlátozza a lakók korlátlan szabadságvágyát, épen úgy a nemzetközösségnek is joga és hatalma van arra, hogy megszabja a nemzettagság feltételeit. Ha pedig a nemzet tagjai keresztyének, akkor azok nemcsak „tagsági díj” fizetésére vannak kötelezve, hanem mivel Krisztus hívei, azért önzetlenségre is, szeretetre is. A nemzettagsági jogot adófizetéssel még nem lehet megváltani, mert nem megfelelő életmóddal, cselekvéssel az adóm ezerszeresét is felülmúló károkat okozhatok nemzetemnek. Néh csupán mulasztással is. Ezért kell az új büntetőkódexnek „magyar kötelességkódex“-nek lenni, amely megszabja minden magyar ember minden kötelességét magyar nemzetünk érdekeivel szemben. Melyek ezek az érdekek? Melyek ezek a kötelességek?

Legelső a munka törvénye, a munka kötelessége. Nemzetünket csak produktív munkával lehet fenntartani, erősebbé, naggyá tenni. Ezért nemzeti érdek, hogy „minden” magyar ember dolgozzék és min-