Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-07-26 / 30. szám
MNcnikum Glosius alapítvány A pesti evangélikus egyház nagy anyagi gondokkal küzködött nyolcvanöt évvel ezelőtt. Hiába volt a vezetők minden buzgólkodása, az adósságok kamatai és a szaporodó költségek oly terhet róttak az egyházra, aminek viselését már alig bírta. Az iskolát a Thun-féle rendszer bevezetésére kötelezte a kormány. A nyilvánossági jog megvonásával fenyegették. Tanszemélyzetét alig tudta fizetni. Zavarba jöttek, mikor az iskola részére tüzelőt kellett vásárolni. A fizetésképtelenség réme fenyegetett. Az áldozatos munkával fejlesztett iskolát négyosztályos középiskolává csökkentették. így akartak segíteni. Az iskolaépület helyreállítása és kibővítése is folyamatban volt s ez még kétségbeejtőbbé tette a helyzetet. Elődeink azonban még sem vesztették el bizalmukat, megfeszített erővel tovább dolgoztak s bíztak az Istenben. „Szorongattatásunk nehéz napjaiban megmutatta nékünk Istenünk, aki mindég gondoskodott arról, hogy egyházunknak nemesszívű jótevői legyenek, az ő nagy jóságát és megsegített bennünket akkor, amikor a szükség legnagyobb volt; és mint mindenkor szerető asszonyi szívek voltak azok, kik közöttünk elvetették azt a jó magot, mely későbbi években is meghozta a maga áldásos termését, úgy volt akkor is egy fenkölt női alak, aki az egyház szent célját pártfogásába vette és ezzel magának olyan emléket állított, mely hosszú életű lesz e földön " így írt Glosius Artner Saroltáról Doleschall, 1887-ben megjelent klasszikus munkájában. Igaza lett Doleschall írásának. Glosius Artner Karolina 1852-ben halt meg, majd 90 éve. Emléke fennmaradt. Alapítványából a magyar evangélikus kultúra a pesti, soproni, pozsonyi gimnáziumok részére adott segélyekkel, teológusoknak és diákoknak adott ösztöndíjakkal olyan nagy támogatásban részesült, amiről megfeledkezni soha sem lehet. Az elaggott lelkészeknek, tanároknak és özvegyeinek adott segélyekért azoknak hálaimája emelt az alapítónak örök emléket az Úr zsámolyánál. Világégés s az azzal járó csapások felmorzsolták az alapítványi vagyon nagy részét, de az alapítványt kezelő pesti testvéregyházak gondos előrelátásának eredményeként Budapesten, a VII. kerületben, Klauzál-utca 21. számú kétemeletes bérház, mely jelenleg mintegy 160—180.000 P értéket képvisel, most már tehermentesen és teljesen jókarba- helyezve áll az alapítvány céljainak rendelkezésére. A pesti testvéregyházak képviselőtestülete 1941. évi február hó 27-én tartott ülésében megállapította az új alapító- levelet, mely egyházmegvei jóváhagyás után érvénybe is lépett. Az alapítólevél rendelkezése értelmében a vagyon jövedelméből az előírt tartalékolás után a jelenlegi bérjövedelem tekintetbevételével évenként körülbelül 2400 P főiskolai hallgatók, 1200 P iparosifjak külföldi tanulmányi ösztöndíjai és 1200 P a népfőiskolák céljára lesz fordítható, a jövő évtől kezdődőleg Az alapítólevélhez egész terjedelmében mellékletként csatoltattak Glosius Artner Karolina és Glosius Dániel néA keresztyénség új helyzete Vonatkoztassuk el magunkat olyan elefántcsonttorony oa kívánkozó elméletektől, amelyek részben sokalják, részben keveslik a keresz- tyénségnek e világban elfoglalt helyzetét és hatalmát. Ne is igyekezzünk definíciók útvesztői közé beleékelnünk magunkat, hogy az ezután következő mondatok hol az egyházra, hol a keresztyénségre s hol a protestáns keresztyénségre vonatkozzanak csupán. Egyszerűen vegyük úgy a dolgokat, ahogy a köznapi s a nyilvánosság előtt folyó életben erről a kérdésről általában s félszakszerűséggel beszélnek. Változóban van az európai és az amerikai lelki élet. Az a sok prófécia, amely következetesen azt harsogta, hogy új világ van kialakulóban, most immár egészen a szemeink előtt kezd realizálódni. S anélkül, hogy inkább, mint az események eddig engedik, befolyásoltatok magunkat a történő jelenségektől, a következőket látjuk magunk előtt: Miként az 1914—1918-as háború alatt, napjainkban ismét élesen eiküiönülőben van a német és az amerikai keresztyénség. Nemcsak a politikai határokon belül ismert német és angol keresztyénség, hanem az ezzel a két típussal rokonszenvező európai és amerikai keresztyénség is> Egyik oldalon sem történik semmi hírverés annak az érdekében, hogy a csoportok hova tartozzanak. A kialakulás részben történelmi okokból, részben személyes és lelki kapcsolatok miatt, vagy pedig olyan politikai szövetségek miatt van így alakulóban, amit már sem irányítani, sem korlátozni senkinek sem lehet. A lutheránizmus, eltekintve az eddigi politikai eszmélkedésektől, s a vele ökumenikus egységet tartó más európai és amerikai egyházak természetesen a német keresztyénséget igyekeznek követni, annak 1517-es, vagy későbbi formájában, amely a mai európai politikai viszonyokhoz is könnyebben simitható s az anglikán keresztyénséget, vagy az ezzel a típussal lelkileg és politikailag rokonszenvező csoportok természetesen London kathedrálisának hangjára, vagy az amerikai szekták ébredező prédikációjára figyelnek fel gyorsabban. Ha e két csoportban vannak lelkek és gyülekezetek, amelyek a zárt egységből azért át-át tekintgetnek a másik csoportba, vagy egyenesen odavágyódnak, az teimészetes. A két keresztyénség programjában éles változás állott be egy hónap óta. A politikai befolyásolástól teljesen mentesen s amennyire lehet, az eseményektől függetlenül gondolkozva az a tény áll a figyelő szeme előtt, hogy mindkét típusú keresztyénség az állammal és néppel szemben elfoglalt helyzeténél fogva arra kényszerült, hogy a legfontosabb társadalmi-politikai-egyházi kérdésben kirobbanó színvallás nyílt állásfoglalásával örökítse meg az egyházak történelmi helyzetét és szerepét 1941. júliusában. Ezt a nyílt színvallást nem lehetett többé elodázni. Angol keresztyén papok imádkoztak az orosz istentelenekért, az amerikai elnök interveniált az orosz államfőnél a keresztyénség exisztenciális érdekeiért s az európai keresztyénség fegyverrel a kezében védi önmagát s harcol az ellen a rendszer ellen, amely eddig kiirtott 25 millió keresztyén lelket csak azért, mert egyebek között keresztyénnek is vallotta magát. Európának ezt a nyílt színvallását nem lehet immár visszacsinálni. Múzeumainkban megőrzik azokat a lappéldányokat is, amelyekben az eddig inkább a keresztyénség ellen harcoló újságcikkek olyan kiállásban foglaltak el olvasóikat túlontúl is meggyőző magatartást, amelyek egyenesen odakonkludáltak, hogy a keresztyénség élete attól függ, hogy mi lesz az eredménye a most folyó harcnak. De nemcsak a mi újságjaink adtak helyet az ilyen eszmélkedé- seknek, hanem az európai és sokarcú keresztyénség egységesen tűzte ki maga elé azt a feladatot, hogy nacionalisztikus és világnézeti érdekein túl harcolni akarnak magáért a keresztyénségért, amely eddig hallgatni kényszerült s csak adta szótlanul a maga számos mártírjait. Valamennyien egyetértünk egyházi emberek abban, hogy a keresztyénséget nem emberi kar védelmezi meg s nem emberi szó tartja meg, de bármennyire is hivatalos álláspont ez, nem szabad jelen- tekteleníteni egyháziak részéről ezt a szent szándékot s ezt a nyílt- színi pompás kiállást. Szokták keresztes vállalkozásnak is nevezni ezt a cselekedetet, de I i. 2
