Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1941-01-04 / 1. szám

tiszteletet és az evangélikus gyermekek első konfirmálását. Újabb két hónap múlva, 1908 május 9-én már meg is tartották Materny Lajos főesperes elnöklete alatt az alakuló közgyűlést, amelyen kimondották anyaegyházközséggé való alakulásukat. Révész János lelkész, aki a szervezés munkáját végezte, terjesztette elő a szükséges javaslatokat. Megállapították az egyházközség határait és megható áldozatkészséggel vállalkoztak az anyagi szükségletek biztosítására Az új egyház adminisztrátor lelkészévé a tiszai egyházkerület Duszik Lajos nyíregyházi segédlelkészt küldötte ki, akit buzgó munkájának elismeréseképpen a gyülekezet 1909 augusztus 1-én rendes lelkészévé választott.

Már a megalakulást követő második esztendőben az egyházközség templomépítést határozott el. 1913-ban a templomépítési alap 32.000 koronát tett ki. A város templom és papiak céljára telket adományozott. A háború második felében Duszik Lajos Miskolcra történt meghívásával megüresedett lelkészi állásra Irányi Kamillt választotta meg. A

A szatmárnémeti evangélikus templom.

háború és az utána következő idők miatt a templomépítés megakadt, majd a trianoni határ következtében az egyházi élet is újabb megpróbáltatások alá került. 1920-ban Irányi Kamill lelkésznek bátor magyar magatartása miatt el kellett távoznia a gyülekezetből, mely ekkor majdnem 3 évig pásztor nélkül maradt. Ezidő alatt az adminisztrátor- ságot id. Rédei Károly nagykárolyi lelkész végezte. 1923-tól 1926-ig Rigó János volt a gyülekezet lelkésze, majd két évig megint lelkész nélkül állt a gyülekezet 1928 decemberig, amikor ifj. Rédei Károlyt választotta lelkészévé. Ekkor vásárolta meg a gyülekezet a Wesselénvi- utcán lévő Fogarassy-féle házat, mely alkalmas helyet nyújt istentiszteleti helynek és lelkészlakásnak. Felavatása 1930 június 24-én volt, a felavatást Frint Lajos szuperintendens végezte. 1934 júniusában ifj. Rédei Károly eltávozott, helyébe a gyülekezet Matos Pált hívta meg, aki ma is a gyülekezet lelkésze. A szatmárnémeti gyülekezet buzgó örömmel és kipróbált hithűséggel tért vissza a magyarországi evangélikus egyház kebelébe és a tiszai egyházkerületbe, testvéregyházává pedig a pápai egyházközség fogadta. M. P.

D. Kapi Béla: „Kegyelem és élet”

címmel megjelent két kötet művére felhívjuk olvasóink figyelmét. Kiadta a Dunántúli Evangélikus Lelkészegyesület, kiállította a Harangszó nyomdája, ára 15.— pengő. Megrendelhető háromhavi részletre is, ez utóbbi esetben 50 fillér plusz portódíj fizetendő. Cím: Harangszó, Győr, Petőfi-tér 2.

Csendes napok. Az alberti egvház- . község elemi és ismétlő iskolásai számára, valamint az irsai közép- és elemi iskolai tanulók számára 3—3 napig tartó csendes napok voltak, amelyeken Bánszky György lelkész, Fecske Pál segédlelkész, Hell Erzsébet diakonisszatestvér, Kutas Emil és Frenka György községi tanítók voltak az előadók

KÖNYVISMERTETÉS

Zolnay Béla: A magyar biedermeyer

' Franklin.

A szerző célja, hogy megismertessen bennünket a magyar biedermeyer jelenségeivel. Ezt az eszmeáiamlatot — ha szabad a biedermeyert így nevezni — a következőképpen kísérli meg röviden összefoglalni: A reál-idealizmus polgári világnézete, antikizáló és romantikus inspirációk között, a maga önkifejeződését keresve, szelíd lemondással menekül a politikai életből a családi kör magányába, az érzelmek és képzelmek, a hasznos mulatságok és nemes időtöltések otthonába. A könyv azután csakugyan végig is vezet a biedermeyer világon. A „régi ház", a polgári társadalmi élet, a nőeszmény, az életfilozófia, a magyar nemzeteszme, az elsőnek mondható rész főbb szempontjai. A megnyilvánulások után, anélkül, hogy ezt el is választaná, inkább szellemtörténeti síkra tér át és a biedermeyert összekeveri az akkori és az utána következő kor vezető eszméivel. Megmutatja a biedermeyer helyét, majd egy rendkívül érdekes utolsó fejezetben „Realizmus felé" cím alatt a magyar lélek válaszát keresi meg a láthatólag idegen és a magyarságtól, az igazi magyarságtól távolabb álló áramlattal szemben. Nem tagadja le a szerző, hogy a magyar nyelv és költészet felkarolása tulajdonképpen a biedermeyer polgári köreiben kezdődik, a szalonokban, de nem rejti el azt sem, hogy a sokszor idegenszerűséggel gyanúsított regi költőink is mennyire el- és megvetették ezt a lélekben tőlünk távol álló életfelfogást. Olvasni kell ahhoz azonban ezt a könyvet, hogy megérthessük: a ma

idegenből behozottnak kikiáltott magyaros szemléletre való tudatos törekvés legalább száz éves. Kazinczyék már világosan elhatárolták magukat attól, ami kívülről jött. Aki magyar volt, mindig magyarul is gondolkozott. Csak a magyar lélektől távol-állók és élők igyekeztek arra, hogy letompítsák és a „nemzetközi szellem" szolgálatába állítva „európásítsák" azt, amit megmásítani kár nélkül nem szabad. A könyvnek éppen ez az utolsó fejezete ad igazán csattanós választ arra, hogy miért jelent meg a „Magyarságismeret" sorozatában. K. P.

Az egyetemes imahét január 5—12. napjain lesz. A részletes tudnivalókat a Magyar Evangéliumi Világszövetség a lelkészi hivataloknak szétküldötte.

Szlovákiában rendezték az ev. lelkészek családipótlékát. Szlovákiában az ev. lelkészek családi pótlék címen, ha nősök évi 900 koronát, ha nőtlenek évi 600 koronát kapnak. Az első gyermek után évi 1800 korona, a második után 1200 korona, a harmadik és minden további után évi 900 korona jár. A csehszlovák republikában ezzel szemben egy gyermek után 1200 korona, két gyermek után 1800 korona volt a családi pótlék. Ha kettőnél több gyermeke volt a lelkésznek, azokra családi pótlékot már nem kapott. Tehát a mostani fizetésrendezés előnyt jelent a múlttal szemben.

5