Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-02-23 / 8. szám

ÍV. jévíolyam. 8. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: EGYH AZT ARSAD ALMI, Megjelenik minden vasárnap. BUDAPEST VII. DAMJANICH-u. 28b. BELMISSZIOL KULTURÁLIS ES ELŐFIZETÉSI ARA: Telefonszám: 33—5—92. EGYHÁZPOLITIKAI HETILAP. Egész évre 4.40, félévre 2.20 pengő. Kiadja az A szerelésért felelős: Postai csekk száma. 2o.412. ORSZÁGOS LUTHER SZÖVETSÉG KEMÉNY LAJOS. Felelős kiadó: Dr. FRITZ LÁSZLÓ. TARTALOM: Régi hűség — Drbv.: A presbitériumok hatásköre. — Ma Mikiás Mihály és „Figyelő“: Az evangélikus napilap kérdése — Rezes vallástanitás reformjához. — V. Z.: Nem hagyhatom sz rcsek Jánosné: Evangélikus nevelés, sy Zoltán: Irányelvek a középiskolai ó nélkül. — Hírek. RÉGI HŰSÉG. Egyházi életünkben sokszor beszélünk a hűségről. Sokszor panaszoljuk, hogy fogyat­kozik az emberekben az egyházhoz való oda- taitozásnak állandó érzése. Nemcsak akkor le­het ennek jeleit látni, ha valakinek vallásos meggyőződéséért síkra kell szállani, vagy ha felekezeti hovátartozása miatt mellőztetést vagy sérelmet szenved, hanem általában megcsök- kentnek látszik az egyháztagok egyéni életé­ben az az érzés, amit hűségnek neveznek. Kétségtelenül gyakran vannak olyan je­lek, amelyek ezt a panaszkodást megerősítik. Mégis egyoldalúságnak kell mondanunk azt, ha csak a hűtlenség jeleiből következtetünk és ugyanakkor nem vesszük vizsgálat alá azt is, hogy vannak-e és mennyiben vannak jelei a hűségnek, a kitartásnak, az egyház megbecsü­lésének. A dolog természetéből folyik, hogy nagyobb feltűnést kelt minden hűtlen lany- haság éppen úgy, mint ahogy az életben is mindig nagyobb feltűnést keltenek a gonosz és fájdalmas cselekedetek, mint az egyszerű és szerény erények. Pedig egészen igazságtalan dolog volna azt állítani, hogy ebben a világ­ban nincsen semmi jó, semmi önfeláldozás és semmi szolgálat. Az egyházhoz való hűség elleni vétkezés azonban mai helyzetünkben kétszeres súllyal bír, mert veszélyeztetett helyzetben, meggyen- gítetten . sokkal veszedelmesebb jelentőségű minden legkisebb hűtlenség. Ma minden erő­re szükség van, hogy az egyház teljesíthesse azokat a kötelességeket, amelyeket az evan­gélium Ura a világba állított és ezért már maga a közönyösség is veszteséget jelent, mert olyan erőket von el, amelyek használni tudtak volna. Egészen helytelenül gondolkozik az, aki egyéni szabadságának tartja, hogy részt ve­gyen, vagy ne vegyen rés :t egyháza életében, mert ez a felfogás odaszegődik azoknak a tár borába, kik számításon kívül hagyják az élet- megjavításnak azt a jelentőségét, amelyet az Evangélium és annak egyházai a földi emberek életének minden napjaiban képviselnek és kép­viselni akarnak. Mint messzi fényesség, úgy villan fel ezek­ben a napokban a hűség, amelyik a magyar protestantizmus életéből a világ-protestantiz­mus életébe bevilágít. Senki nem kíván ma olyan hűséget, annyi szenvedést, olyan életál­dozást, mint amennyivel két és fél századdal ezelőtt a magyar protestáns lelkészek hordoz­ták a gályarabság láncait. De ennek a régi lángnak bizonyságtétele még mindig bír any- nyi erővel, hogy intsen és figyelmeztessen mindnyájunkat, hogy nem egyéni szabadság kérdése a hűség, vagy önkénye a hűtlensége hanem hogy annak hosszantartó hatása és kö­vetkezménye van: erősít vagy gyengít, előre visz vagy hanyatlásba vezet azért, mert túl­éli földi életünket és át hat a jövendőbe is. Az egyház örökkévaló kincseket őriz, melyek­nek nem szabad elveszni az emberiség életé­ből és aki gyengíti ezt az őrállást, vétkez k a jövendő ellen, amelybe a világ megjobbulása, Isten országának eljövetele van helyezve.- Mennyi szív hűsége erősödött meg és mennyi tüzecske gyulladt meg ennél a régi tűznél, mely a gályarabok szenvedéseiből fény­lik felénk. Áldással emlékezünk reájuk. Bár ina is meg tudná szégyeníteni és bemelegíteni a közönyösök lelkét és megbátorítani a hűségCr sekét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom