Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-02-23 / 8. szám

F8 oMrI

EVANGÉLIKUS ÉLET

8

A presbitériumok hatásköre.

Azok után, amit előző közleményeimben a közgyűlések hatáskörére vonatkozóan a javaslatban benne lévő intézkedésekről elmondottam, szóljunk arról is, ami a javaslat jelenlegi alakjában nincs benne a közgyűlések hatáskörében, vagy, ha úgy tetszik: hiányzik abból.

i. Az E. A. 135., 157. §§-ai kötelezik az esperest, püspököt, egyetemes felügyelőt, hogy a vezetésük alatt álló megye, kerület, egyetemes egyház állapotáról, a felmerült fontosabb mozzanatokról, intézkedésekről a közgyűlésnek kimerítő jelentést tegyenek. Az E.A. 87., 114-,, 15°. §§~ainak azonos a) pontja szerint a közgyűlés tárgyalja az adminisztratív vezető jelentését és annak alapján elrendeli a szükségesnek mutatkozó teendőket.

Ez természetes, magától értetődő ténykedése, illetve hatásköre a közgyűlésnek. És a javaslatban még sincs benne! Vitatni Lehet ugyan, hogy a javaslat által nem érintett és így hatályban maradó E. A. 94., 135., 157- §§-ainak rendelkezése értelmében, — valamint a javaslat 37., 45., 55. §§-ainak azon rendelkezéséből, hogy a presbitérium működéséről az esperes, püspök, egyetemes felügyelő-jelentés kapcsán jelentést tesz: ez önként értetődő- leg a közgyűlés hatáskörébe tartozik, szükségtelen azt külön is kiemelni. Csakhogy ennek az önként értetődésnek útját vágja a javaslat 37., 45., 55.§§-ainak az a rendelkezése,hogy minden, ami a 35., 45., 53. §§-ok szerint nincs a közgyűlésnek fenntartva, avagy más egyházi szerv hatáskörébe utalva, a presbitérium hatáskörébe tartozik. Ha még ehhez hozzávesszük azt, hogy a 35., 43., 53. §§-ok azonos a) pontjai értelmében a közgyűlés csak az általános természetű elvi jelentőségű ügyekben határoz és hogy az adminisztratív vezető jelentése, intézkedése, javaslata a dolog természete szerint túlnyomórészben konkrétum: meghatározott

egyes esetek felsorolása, bírálata vagy elintézése, reájövünk, hogy a jelentések tárgyalása és az e felett való határozás hová tartozás a, legalább is a javaslat jelenlegi szövegezése mellett nem túlságosan világos.

Ezt a kérdést nem lehet ebben a vitás állapotában meghagyni. Vitán felül áll, hogy az adminisztratív vezető jelentése és annak bírálata, a szükséges intézkedések feletti határozat a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A 35.,

43., 53- §§~ok a) pontjainak jelenlegi szövege elé be kell szúrni a következő mondatot: tárgyalja az — esperes, püspök;, egyetemes felügyelő — jelentését és annak alapján elrendeli a szükségesnek mutatkozó teendőket. Hogy pedig ebből ne legyen hatásköri összeütközés, kimondandó az is, hogy a közgyűlés /a »szükséges teendők« tekintetében csak elvi határozatot hozzon. Döntse el, hogy szükségesi-e az adott esetben valamely irányú intézkedés,

vagy nem? Ha igen, úgy utasítsa a presbiter riumot a megfelelő intézkedés megtételére.

2. Az >E. A. 87. §• e) 114. §. f) 157,

f) pontjai értelmében a közgyűlés tárgyalja az egyes bizottságok és tisztviselők jelentését, valamint a benyújtott indítványokat, felebbe- zéseket, panaszokat és a szükséghez képest intézkedik. Mi lesz ezekkel az új rendszerben?

Az egyes bizottságok a presbitérium felállításával megszűnnek s így a jelentésiek egyszerűen kiesnek. Az indítványokat, panaszokat, kérvényeket az adminisztratív vezető a tárgyuk szerint illetékes közgyűlés vagy presbitérium elé terjeszti. A felebbezéseket a presbitériumok intézik el. Marad tehát a tisztviselők jelentése. Ha a tisztviselők nem a közgyűlésnek teszik meg jelentésüket, úgy a javaslat által újonnan bevezetett közgyűlési hatáskör: a tisztviselők feletti felügyelet elveszti tárgyi alapját, üres írás marad. Viszont, ha a tisztviselők a közgyűlésnek teszik meg jelentésüket, úgy át van törve az a generális elv, hogy a közgyűlés csak elvi jelentőségű, általános természetű dolgokkal foglalkozhat, mert hiszen a tisztviselő jelentése természetszerűen csakis konkrétum lehet.

A helyes megoldás talán az volna, hogy a tisztviselő jelentését a presbitériumhoz teszi meg, mely tartozik azt a közgyűlés elé terjeszteni s ezzel kapcsolatban jelenteni is, hogy a tisztviselői jelentésben foglaltakra mily intézkedéseket tett.

3. Az előző pontban elmondottak önként szolgáltatják a közgyűlési hatáskör egy jelentős hiányát: mi a joga a közgyűlésnek a presu biterium jelentésével kapcsolatban? E kérdéssel jutunk el az egész új intézmény legfájo- sabb és egyben legfontosabb pontjához: milyen viszony áll fenn a közgyűlés és a presbitérium között?

Ezt a kérdést, mely kétségtelenül a lét vagy nemlét problémáját hordja magában, a javaslat kiifejezetten nem dönti el. Sőt, ha az egyes rendelkezéseket próbáljuk ezirányban egymásmellé sorakoztatni, azokból sem lehet kiolvasni határozott rendelkezést. Beállítása szerint a közgyűlés és presbitérium egymástól független, egymásnak nem felelős és nem alárendelt szervei az egyháznak. Nem derít világossál- got a kérdésre a 37., 45., 55. §§-ok azon rendelkezése sem, hogy a presbitérium működéséről az adminisztratív vezető jelentése kapósán a közgyűlésnek évenként jelentést tesz. Nem pedig azért, mert nem mondja meg, hogy a közgyűlésnek milyen joga van a jelentéssel szemben. Az a tény pedig, hogy a presbitérium nem közvetlenül tesz jelentést, hanem ez az adminisztratív vezető jelentésén keresztül jut a közgyűlés tudomására, arra enged következtetni, hogy a javaslat szerint a két szerv nem is érintkezhetik egymással, legfeljebb az adminisztratív vezetőn keresztül.

A javaslat szövegezésében úgy a közgyűlés, mint a presbitérium, teljesen különálló, egy-