Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-12-13 / 49. szám
IV. árfolyam 49. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST VII. DAMJANICH-u. 28b. Telefonszám: 1-335-92. Kiadja az ORSZÁGOS LUTHER SZÖVETSÉG EGYH ÁZT ÁRSADALMI, KULTURÁLIS ÉS BELMISSZIÓI, EGYHÁZPOLITIKAI HETILAP.' A szerkesztésért felelős: KEMÉNY LAJOS. Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 4.40, félévre 2.20 pengő. Postai csekk száma: 20.412. Felelős kiadó: Dr. FRITZ LÁSZLÓ. TARTALOM: A zsinat törvényalkotó munkája. — D. Payr Sándor: Jubiláló énekeskönyvünk hibái. — Dr. H. Gaudy László: A jegyesek kötelességei. — Hamvas József: Az Erős vár fordítása. — nagymegyeri Nagy Károly: A társadalom elgépiesitése. — „Lelkiismereti házasság." — Prőhle Sándor: „A templomalap javára/* Két heti szünet után december 7-én tovább folytatta a zsinat a november elején megkezdett munkát. Első nap a törvénykezési javaslat került tárgyalásra. A Dr. báró Radván- szky Albert és I). Geduly Henrik elnöklete alatt folyt ülésen Dr. Vladár Gábor kúriai tanácselnök, az igazságügyminisztérium törvény előkészítő osztályának főnöke hosszabb előadói beszédben ismertette a törvénycikk keretei között érvényesült alapelveket. Ismertette a közigazgatás és törvénykezés szétválasztása, a jogegység megóvása, az egyházközségi bíráskodás s a lelkészi becsületszék törvénybeiktatása indokait, végül a legmagasabb egyházi tisztviselők fegyelmi ügyeire felállítandó külön fegyelmi bíróság és a református egyházzal felmerülhető vitás kérdések eldöntésére tervbe vett közös bíróság szervezésének kérdését. A megindult általános vita főként az egyházközségi bíráskodás bevezetése körül, továbbá a lelkészi becsületszék körül folyt; e vitákban 1). Rafíay Sándor, Dr. Pesthy Pál, Dr. Mikler Károly, Dr. Berzsenyi Jenő, Dr. Polner Ödön. Dr. Rásó Lajos, Dr. Benczúr Vilmos, Szebe- rényi Lajos, Túróczy Zoltán, Dr. Zsedénvi Béla, Kemény Lajos vettek részt. A törvény- javaslat általánosságban való elfogadása után bizottsági munka kezdődött, mely Dr. Pesthy Pál elnöklete alatt két napon át folyt. E bizottsági munka alapján kezdődött meg a részletes tárgyalás, melynek első napján az egyházközségi bíráskodás intézményének bevezetése ellen Dr. Zsedényi Béla, Dr. Polner Ödön és Szeberényi Lajos, mellette Mihályi Sándor. Dr. Pesthy Pál, Dr. Deák János szólalt fel és ugyancsak mellette szólalt fel D. Kapi Béla. A zsinat végül 7 szavazat ellen az összes szavazatokkal elfogadta az egyházközségi bíráskodásbevezetését, így az egyházközségekben az egyházhoz való hűség tekintetében egyház- községi bíróság, a különböző közigazgatási fokozatokon a fegyelmi és közigazgatási ügyekben törvényszék és részben, mint külön bíróság fog működni. A további szakaszok tárgyalásánál, valamint harmadik napon a bírósági eljárások szabályozásánál sok érdekes és magas színvonalú felszólalás történt, melyben a már említett zsinati tagokon kívül résztvettek Kovács Andor, Duszik Lajos, Csatáry Elek. Zongór Béla, Mihalovics Samu, Egyed Aladár, Di-. Mohácsy Lajos és mások. Harmadik nap a törvénykezési javaslat még hátra lévő szakaszait tárgyalták és záró határozatok között a szakaszokat kiegészítették a lelkészi becsületszék intézményével. Ez a kérdés újból nagy vitát keltett, végül azonban egyértelmüleg lett törvénny. Az új intézmény célja, hogy ápolja, erősítse és védelmezze a kari becsületet, szellemet és a lelkészi hivatást. A becsületszók bírálat tárgyává teheti a magyar evangélikus lelkészegyesület tagjainak a kari becsületbe, a kari szellembe és a lelkészi hivatásba ütköző cselekedeteit. A tagokat bírói fegyelmi eljárás nélkül a kari becsület és szellem megtartására bírhatja. Ha az eljárás eredménytelen marad, A ZSINAT TÖRVÉNYALKOTÓ MUNKÁJA:
