Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-09-27 / 38. szám

286. oldal. EVANGÉLIKUS ÉLET 1936. szeptember 27. szolgálatával istentisztelet volt a templomiban. A lábbadozó D. Geduly Henrik püspököt mint rang­idős esperes helyettesítő Dr. Dómján Elek tiszavidéki főesperes, egyházi elnök imája után Lichtenstein László ny. 'főispán, országgyűlési képviselő, egy­házkerületi felügyelő nagy tetszéssel fogadott be­széddel nyitotta meg a közgyűlést. Megemlékezett a kerület szeretett püspökének a gyógyulásáról, Dr. Baltazár Dezső ref. püspök elhunytéról. Hangsúlyozta, hogy minden keresztyén egyház és gyülekezet a nem­zet életének szerves része és ezért különösen ma erősíteniük kell a nemzeti közosségérzést. A csonka tiszai kerület csüggedetlen, küzdve bízik a szent virradatban. Hálával emlékezett meg a kormány kultúrpolitikájáról. Indítványára hódoló táviratot kül­dött a kormányzónak és a miniszterelnököt, D. Ge­duly püspököt táviratban üdvözölte a közgyűlés. — Pass László alesperes, tb. esperes a helyi gyülekezet nevében köszöntötte a közgyűlést. — Marcsek János ózdi lelkész, egyházkerületi jegyző felolvasta a püspöki jelentést, mely élesen megrajzolt, hű hely­zetképét adta az egyház és állam kapcsolatának, a íelekezetközi helyzetnek. Kiemelte a két protes­táns egyházegyetem múlt évi egyértelmű határozatát, amely szerint a két testvéregyház egymástól sem reverzálist, sem áttérést nem fogad el, főképen pedig nem kezdeményez, örömmel emlékezett meg az or­szágos zsinat előkészítő munkájának előrehaladott voltáról, melynek alapján még ez évben befejeződ­hetik a zsinat. Megemlékezett a püspöki jelentés az egyházkerület eleven életének főbb mozzanatairól: a miskolci jogakadémia igazgató választmányának megalakulásáról, a nyíregyházai ev. leánygimnázium* új, pompás épületének és a Kossuth fiúgimnázium zászlójának a felavatásáról, —. a nyíregyházi 150 éves templom 20.000 pengős renoválásáról, a diósgyőr- vasgyári, olcsvai gyülekezet, a jászberényi missszió, a délszabolcsi missziók templomépítéséről, a deb­receni gyülekezet új templom-, iskola- és egyházi épület építési akciójáról, mely máris 70,000 pengő kezdő tőkével s kb. 80,000 P. értékű ingatlannal rendelkezik, a kisvárdai 80 lelkes gyülekezet lelkész- laképítéséröl (temploma már van), a komádii iskola felállításáról, valamint a szerves, rendszeres bel- missziói munka beszédes, tényeiröl, számadatairól. Ezután az 56 pontba foglalt tárgysorozatot tárgyalta a közgyűlés és mindegyik pontnál egyhangú határo­zatot hozott. Duszik Lajos főesperes az egyházke­rületi Luther Szövetségről, az adó- és közalapról, a Baldácsy alapról, Dr. Bruckner Győző jogakadé­miai dékán a miskolci viruló jogakadémiáról, Dr. Zsedényi Béla jogakadémiai tanár, egyházkor, világi főjegyző a íelekezetközi sérelmekről és a rozsnyói árvaház tulajdonjoga körül támadt bonyolult jogi vitáról, Máczay Lajos vallástanár a középiskolai val­lástanításról, Pass László a népiskolai hitoktatási és konfirmációi munkáról, Molitor Gusztáv a mis­kolci tanítóképzőről, Dr. Weiszer Gyula és Dr. Zsoi- nay Vilmos gimn. igazgató a két nyíregyházai girnná- ziumról, Varga László abaújszántói lelkész a szám­vevőszék munkájáról, Pazár István miskolci vízmű- igazgató, felügyelő a Baldácsy segélyek kiosztásáról, Marcsek János, Garam Lajos, Dr. Vető Lajos, Joób Olivér lelkész a missziói munkáról tettek jelentést. Fancsali Joób Olivért püspöki titkárnak választotta a közgyűlés. A Debreceni Evang. Női Filléregylet vezetői közben megvendégelték a közgyűlés tagjait. A nyugdíjintézeti hátralékoknak megfelelő részle­tekben való rendszeres behajtását ajánlja a közgyűlés. A közgyűlés többek között elhatározta a Nagycsütör­tök istentisztelettel, úrvacsorával való megünneplését, — a hitoktatói áll. óraátalány felemelésének a ké­relmét, — az evangélikus katonák evangélikus szel­lemű lelki gondozásának biztosítását, —' a szórvány­területek revízióját, — tudomásul vette a közgyűlés a lelkészegyesületi, tanítóegyesületi, Luther-szövet- ségi, gyámintézeti jelentést valamint a diakonisszák munkájáról szóló jelentést. Az egész közgyűlés emel­kedett szellemben, egyetértéssel ment végbe. Az egyházi törvénykezésről szóló zsinati javaslat. (Folytatás.) Megtámadási okok. 118. §. A választást panasszal lehet megtámadni, ha; 1. a választás idejét és helyét kellő időben és kellő módon közhírré nem tették; 2. a szavazást idő előtt — amennyiben a fenn­álló szabályok értelmében záróra kitűzésének lett volna helye, záróra kitűzése nélkül — berekesz­tették s ennek következtében szavazásra jogosítot­tak a szavazástól elestek; 3. szavazatokat törvény ellenére fogadtak el, vagy utasítottak vissza; 4. a szavazatokat tévesen számlálták össze és megválasztottnak nem azt jelentették ki, aki a több­séget kapta; 5. a választási eljárásban — az előbbi 1—4. pont alá nem eső — súlyos szabálytalanságot kö­vettek el; 6. a jelölt megválasztása érdekében az egyházi tisztség méltóságával össze nem férő módon kortes­kedett, akár egyházi, akár egyéb hivatali hatalmá­nak felhasználásával, a választókat személyes vo­natkozású ígérettel, vagy fenyegetéssel rábírni tö­rekedett, hogy reá szavazzanak, vagy akár a je­lölt tudtával és hozzájárulásával, akár anélkül más törekedett a választókat az említett módon befo­lyásolni; 7. a választást megelőzően, vagy a választás ideje alatt az egyházközségben, illetőleg a válasz­tás színhelyén elkövetett erőszak, fenyegetés, vagy akár egyházi, akár más hatósági személyek ogel- ienes magatartása, vagy fenyegető csoportosulás a választók körében olyan megfélemlítést, vagy nyug­talanságot okozott, amely a választókat választójoguk gyakorlásában gátolta, vagy jogellenesen befolyá­solta, vagy, ha a jelölt érdekében a választókat etették-itatták; 8. a megválasztott a választás időpontjában a fenn­álló szabályok értelmében nem volt megválasztható. ELJÁRÁS A VÁLASZTÁS ELLENI PANASZOK ESETÉBEN. A panasz beadása. 119. §. A választás, vagy szavazás ellen a panaszt tizen­öt nap alatt kell beadni, attól a naptól számítva, melyen a megtámadott választás, avagy szavazás végbement, vagy, ha a választás, vagy szavazás több napig tartott, attól a naptól számítva, amikor az eredményt kihirdették. A panaszt a választó, Illetve szavazó egyház- községi illetékes egyházmegyei bíróságnak egy­házi elnökénél, egyházmegyei választás megtáma­dása esetében az egyházkerületi, vagy egyetemes egy­házi választás megtámadása esetében az egyetemes egyházi törvényszék egyházi elnökénél, tanári testület szavazása ellen irányuló panaszt pedig annak az egyházkerületnek egyházi törvényszéki elnökénél kell beadni, amelyhez az intézet tartozik. A panasz beadásával egyidejűleg költségbiztosí­tékot kell letétbe helyezni. A biztosíték összege 500 pengő. A törvényszék elnöksége, majd a tör­vényszék a biztosíték összegét a szükséghez ké­pest felemelheti. Az elnökségnek a költségbiztosí­tékot felemelő végzése ellen tizenöt nap alatt elő­terjesztésnek van helye a törvényszékhez, a tör­vényszék végzése ellen pedig felfolyamodásnak van helye, kivéve az egyetemes törvényszék végzéseit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom