Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-09-06 / 36. szám
36. szám EVANGÉLIKUS ÉLET 269. oldal ve? Hogyan érvényesüljenek a méltányos egyéni, családi körülmények és melyek? Határozott, konkrét irányelveket, utasításokat várnak a gyülekezetek, mert az új törvényben hatalmas, erkölcsi és jogi támaszt várnak arra nézve, hogy békésen, viharmentesen rendezzék, modernizálják az egyházi adórendszerüket ott, ahol egyházpolitikai érdekek ezt követelik. A Tervezet pedig ö. $-ában ezt a gyülekezetek szabadjára hagyja. Szükséges, hogy az új törvény utasítsa a gyülekezeteket és adókivető közületeinket egy adó-szabályrendelet alkotására, amely tüzetesen szabályozza az egyházi adórendszer minden kérdését, az adózás irányelveit, a kivetés, beszedés, végrehajtás, kezelés módozatait, szabályait a törvényben közölt minták, keretek, utasítások, irányelvek alapján. írja elő a törvény, hogy mi legyen ebben az új adó-szabályrendeletben és miképen szabályozza az egyházi adóügyet minden vonatkozásban. Ezzel igen sok, áldatlan harcnak, gyűlölködésnek elejét lehet venni könnyűszerrel. Célszerű volna bekérni evégett egyes gyülekezetek meglévő adószabályrendeleteit, adórendszereik ismertetését, mert a már több helyen meglévő aránylagos, progresszív személyi adó és annak szerkezete hasznos támpontokat nyújtana a zsinati bizottságnak adó-szabályalkotó, tervező munkájában. A régi »százalékos adót« az új törvényben is fenn akarja tartani a Tervezet, pedig ez az adónem avult, aránytalan, igaztalan és éppen emiatt bizonyos mértékben nem normális. A következő tények reávilágítanak ennek az állításnak az igazságára. — Röviden ismertetem az egyházi adónak »törvényes« alapjául szolgáló állami adókat különféle foglalkozású, de azonos, évi 2400 P jövedelemmel rendelkező egyháztagoknál, kiszámítván azonos százalékú egyházi adójuk óriási aránytalanságát. 1. Földadó. A földadó a föld kataszteri tiszta jövedelmének 20«o-a. A kataszteri tiszta jövedelem a szokványos hozadék az átlagos termelési költség levonása után. Ez a kát. tiszta jövedelem nemcsak parcellánként változik a föld fekvése, minősége szerint, hanem vidékenként is. Van 1. és II. stb. osztályozásé vidék és az 1. oszt vidéken van I., II., V., VI. oszt. föld. Az I. oszt. vidék I. kataszteri osztályú, príma földjének a kataszteri jövedelme 24 arany korona, földadója 4.80 aranykorona (kát holdanként). Vegyünk most egy 50 kai. holdas embert. 50 hold kataszteri tiszta jövedelme (1. oszt. vidék I. oszt. földnél) 1200 aranykorona, földadója 240 aranykorona, vagyis 278.40 pengő. ' Ha az egyházi adókulcs 10«,o, akkor az E. A. 255. §-a alapján egyházi adója a földadó után 27.84 pengő. Az 50 kát. hold prima föld haszonbére ugyanakkor évi 2400 pengő (s ezenfelül adóáthárítás a bérlőre). 2. Házadó.. A házadó a házhaszonérték- nek (haszonbérnek) vidéki községben 14<>'o-a, városban 16« o-a, Budapesten 17«o-a. Ha ugyanabban a községben egy másik egyháztagnak van egy nagy háza, amit pl. kiadott az államnak csendőrlaktanyául évi 2400 P. haszonbérért, akkor a házadója (csak az alapadó ez, a többi ezen felül van) ennek 14«o-a. vagyis 336 pengő. Ugyancsak I0«<>-os egyházi adókulcs mellett ez a háztulajdonos egyháztag fizet az E A. 255. §-a szerint házadója alapján 33.60 pengő egyházi adót azonos jövedelem mellett. (Nota bene: ez az »azonos« jövedelem csak a papiroson van meg. mert a 2400 pengő haszonbér 60<>o-át oda kell adnia közteher és házfenntartás címén . s marad nettó évi jövedelme 960 pengő. () nem háríthatja át a ház adóját a bérlőre, mert ezt az áthárított összeget házbérnek veszi az adóhivatal és ezt »is« í negadóztatja ráadásu 1.) 3. Általános káreseti adó. Az iparosok, kereskedők, szabad pályán élő okleveles emberek évi, változó keresetük után fizetnek ált. kér. adót oly módon, hogy a múlt évi keresetüket egyes' kiadási összegeknek a törvényben megengedett levonása után bevallják az adóhivatalnál és erre a bevallott kereseti ösz- szegre veti ki az adóhivatal az 5o/o-os általános kereseti adót. Ha a mi hittestvérünk évi nettó 2400, pengőt vall be adó vallomásában, akkor ennek 5«/o-a, vagyis évi 120 pengő lesz az ált. kér. adója. Mivel egyházi adókulcsa neki is tOQ/o. mint a fenti másik két hitsorsosnak, azért az E. A. 255. §-a alapján egyházi adója évi 12 pengő. 4. Alkalmazottak kereseti adója. A negyedik egyháztag fix fizetésű tisztviselő, aki törzsfizetést, lakáspénzt és családi pótlékot kap havonta, illetőleg évenként. E fizetése, jövedelme után »alkalmazottak kereseti adóját« kell fizetnie, amit havonta levonnak a fizetéséből. Ez progresszív skála szerint évi 2400 pengő összilletmény esetében évi 19.20 pengő. Mivel az E. A. 255. §-a kiköti, hogy »azonos« «/o-kal, azonos adókulccsal kell megadóztatni minden egyháztagot az állami adók alapján, ezért ez a hittestvér is csak 10«o-os egyházi adót fizet, mint a többi és így törvényesen esik reá ja évi 1.92 pengő egyházi adó Mind a négy hittestvérnél évi 2400 pengő jövedelmet vettünk alapul (bár ez a háztulajdonosnál a valóságban 960 P) és mégis azonos jövedelem, azonos adókulcs mellett az első 27.84 P-t, a másik 33.60 P-t, a harmadik 12 P-t, a negyedik 1.92 P-t fizet egyházi adóban. Ennek a »hangulati velejáróját« ismerjük az egyházi életben. Valóságos demoralizáló hatást vált ki az egyházi életben ez az aránytalan, igazságtalan, merev adórendszer. Még jobban előtűnik a kiáltó aránytalanság akkor, ha pl. 30 ° o-os egyházi adót veszünk mind a négynél. íme: a földadó után: 83.52 P, a házadó után: 100.80 P. a bevallott kereset után 36 P. a fix-fizetés után 8.76 P egyházi adót