Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-07-12 / 27-28. szám
214. oldal EVANGÉLIKUS ÉLET 27-28. szám a) minden egyházközség az utolsó népszámlálás adatai szerint megállapított lélekszámú összes tagjai után, évenként éis fejenként kót- két fillér járulékot fizet; b) az egyházközség tagjai összes egyenes állami adójának félszázaléka külön e oélr,a kirovandó s a lélekszám utáni járulékkal együtt az évi rendes költségvetésbe beillesztendő. >' Ha valamely egyházközségadóalapjában 20 0/0-ot meghaladó változás történt, a helyesbítés a következő évi kivetésben elvégzendő. Az egyetemes közgyűlés az a) és b) pontok szerinti hozzájárulást, az egyházkerületek meghallgatása után, az ország általános gazdásági helyzetének és az egyházközségek teherviselő képességének gondos mérlegelése mellett, arra alkalmas időben, lépteti életbe és azt a körülményekhez képest fejenkint négy fillérig s az adóalap egy százalékáig menően egyszerre, vagy fokozatosan fel is emelheti. Az egyházi közalap gyarapítására szolgáló járulékok kivetésére és behajtására egyébként mindenben az egyházi adóra vonatkozó rendelkezések irányadók. Az egyházi közalap gyarapítására szolgál az E. A. 306. §-ban említett jövedelmeken felül az államsegély is. Az E. A. 306. §-a a) pontjának első és második bekezdése hatályát veszti. 23- §• A jelen törvény hatálybalépésének napját az egyetemes közgyűlés állapítja meg és teszi közzé. 1 I Evangélikus arcképek. Kéler Napóleon. A budapesti eu. gimnázium egyik nagylelkű jótevőjéről akarok megemlékezni, akit személyesen ismertem, mert fiait tanítottam s láttam buzgó munkásságát az egyházi életben. De be kell vallanom, hogy lelkűidét tulajdonképen nem ismertem, csak most, halála után tizenhét év távlatában kezdem öt valóban bensejében is megismerni; csak most, midőn magán- és nyilvános élete adatait kezdtem ősz- szesz edegetni, most nőtt meg előttem hatalmas, férfias alakja s nemes cselekedetei most világítják meg zárkózott jelleme fennkölt tulajdonságait, Kéler Napóleon előkelő nemesi családból származott, mely a tizenhetedik század elején kapott nemességet. Atyja Kéler Sándor, jónevü pesti ügyvéd volt, kinek korai halála után neki kellett magának megküzdenie az élet feladataival. Két nővére volt, és egy öccse, a nálánál tizenhét évvel fiatalabb Zoltán, kinek nevelését ö irányította. Házasságát Isten kilenc gyermekkel áldotta meg, öt fiúval és négy leánnyal. Fiai előkelő helyet foglalnak el a társadalom különböző mezején, leányai kiváló férfiak feleségei lettek. Vejei közül egyet legyen szabad megemlítenem: D. Kovács Sándort, a Dunáninneni kerület püspökét. Ugyanennek a kerületnek volt felügyelője előbb öccse, Dr. Kéler Zoltán. Gyermekeit nagy gonddal és aggódó pontossággal neveltette. Tanítóikkal és tanáraikkal állandó érintkezésben volt s ezáltal jól ismerte az iskola anyagi és szellemi állapotát. Ha rossz volt a tanterem padlója, ö újat készíttetett, ha hiány volt a felszerelésben, zsebébe nyúlt és megvette a szükséges taneszközöket. ő maga az Eötvös reáliskolát végezte 1863-ban, majd a József műegyetemet, hol két oklevelet is szerzett: mérnökit és építészmérnökit. Egész életén végig vonult a vallásosság ápolása és az egyházhoz-iskolához való ragaszkodás. Családi otthonában reggelenként felbugott a harmonium hangja, mert mindennap áhítatot tartott gyermekeivel. A gyermekekkel együtt énekelt, majd imát olvasott fel s egyik gyermeke elmondta a Miatyánkot. A nemzet és fővárosunk fejlődésének átmeneti idején élt és abban fejtett ki nagysikerű munkásságot. Szüleivel még németül beszélt, de otthonában gyermekei között a magyar nyelv uralkodott. A magyarsághoz szívvel-lélekkel vonzódott s az ősi alkotmányhoz való ragaszkodás jellemezte öt is, valamint azóta elhunyt testvérét, Zoltánt is. A nagy építőmester sírja kint van a Kerepesi temetőben. Hatalmas gulaalaku kriptában pihen az. aki életében maga volt az alkotói tevékenység. Általánosan tisztelt neve elválaszthatatlan volt a magyar építőmester fogalmától. A múlt század kilencvenes évei elején visszavonult az építő vállalkozástól, hogy azontúl az üzleti forgatagtól távol, szaktudását a köz javára érvényesítse. Állandó szakértője lett az Államvasutaknak. A köznek szolgált ez időben azzal is, hogy a Városligeti fasorban tervezett evangélikus gimnázium építését minden erejével előmozdította és az építőbizottságban is nagy buz- gósággai működött. Mint fiatal mérnök lépett be 1869-ben Buzzi Bódog építőmester és váltakozó irodájába s ott működött 1875-ig, Buzzi haláláig, tizenhat éven át s azontúl maga vezette a mind nagyobb arányú építkezéseket. Mikor Kéler Napóleon belépett az épi- töirodába, akkor még hiány volt nálunk szakképzett műépítészekben. A szomszédból, a külföldről kellett ide telepíteni, ide édesgetni szakférfiakat. Kéler Napóleon rátermettsége könnyűséggel győzte le az akadályokat és főnöke felismerve munkaerejét, szorgalmát és tudását, csakhamar társul vette maga mellé az alig huszonhatéves fiatalembert. Ha egy sétát teszünk a régi Pesten és Budán, csodálkozni fogunk alkotásainak számán, nagyságán és szépségén s akkor látjuk, hogy ez a kiváló férfiú mily hatalmasan munkálkodott fővárosunk fejlesztésén és szépítésén. A köz- és magánépületek egész tömege mellett legnagyobbméretü vállalkozói miivé volt a budai ördögárok beboltozása. Egy sereg tanítványt is nevelt; a mostani építőmesteri gárda tisztes alakjait, akik már maguk is az öregebb nemzedék tagjai. Puritán gondolkozása férfiú volt, aki sohasem hivalkodott nagy munkásságával; még családja legszűkebb körében is szerényen elhallgatta közhasznú tevékenysége eredményeit. Aki ennyit alkotott és épített, az maga volt a szerénység, akinek csendes szórakozása is a jótékonyság nemes gyakorlásával volt egybekötve a Protestáns Árvaház javára. Kéler Napóleon iskoláinknak mindig melegszívű jótevője volt. De nemcsak ö volt a jótevő, hanem ujabb jótevő nemes szívébe is beajánlotta iskolánkat, a római katolikus Kéller Terézia, Tibor fia keresztanyja szívébe. Kéler Napóleon 1910 január 15-én kelt végrendeletében 100.000 koronát hagyott fasori gimnáziumunkra. E hagyaték értéke ma 9 P. 44 fill. A mai kor gyermekének szinte érthetetlen ez az óriási értékcsökkenés,. De mi, akik átéltük a háború és az utána következő idők hihetetlen átalakulásait, tudjuk, hogy ezek a veszteségek igen egyszerű dolgoknak voltak következményei. Kéler Napoleon alapítványa nagyobb részét hadikölcsön kötvényekbe fektette.Elkövetkezett az anyagi és erkölcsi összeomlás, melynek bus romjai közt járva szedjük össze az emlékeket és képzeletben állítsunk helyére egy épületet, Kéler Napóleon hagyatékának hatalmas épületét.
