Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-07-12 / 27-28. szám
27-?8. szám EVANGÉLIKUS ÉLET 213. oldal c) csak ötven százalék erejéig vehető számításba annak az egyháztagnak az állami adója, akinek nem állandó lakóhelye az egyház- község (anya-, leány- és fiókegyház együttvéve), amelynek területén állami adóval megrótt ingatlana van, vagy ott ily adóval megrótt haszonható foglalkozást űz (kiilbirtokos); d) szórványhelyen lakó egyháztag állami adója csak huszonöt százalék erejéig vehető számításba; ez a kulcs alkalmazandó a fiókegyházközségben kiilbirtokos egyháztagnál abban az esetben, ha az egyházi adó alapját képező állami adóval megrótt vagyonával, illetve haszonhajtó foglalkozásával kapcsolatban iskolát tart fenn, vagy iskolafenntartáshoz külön iskolai adóval hozzájárul; . e) a felsőbb egyházi hatóságok szükségleteinek, úgyszintén az általuk fenntartott vagy segélyezett tanintézetek költségeinek fedezésérte törvényesen kivetett adó előírásánál minden evangélikus egyháztag bárhol fekvő adótárgya azonos elvek szerint szolgál adókivetés alapjául. Az E. A. 256. §-a hatályát veszti.' 14- §• Az egyházi adó kivetésénél a többgyerme- családfőt, ha gyermekeit az evang. vallásban neveli s azoknak önálló keresetük nincs, sem húsz éves életkoruk betöltése ellenére a családfő foglalkozásában nem segédkeznek, a presbitériumnál előterjesztett kérelmére, ha négy vagy öt ilyen gyermeke van, 150/0, ha hat, vagy hatnál több ilyen gyermeke van, 25 0/0 adókedvezmény illeti meg, amelyet a családfőnek kirótt egyházi adójából kell leírni. 15- §• Az egyházközségi közgyűlés előterjesztése alapján az egyházmegyei presbitérium megengedheti, hogy az egyházközség az általa kivetett egyházi adókat az együttesen kezelt közadókkal együtt szedesse be. Az E. A. 260. §-a hatályát veszti. 16. §. Az egyháztagok egyházi adóját, az alapul szolgáló hiteles adatok alapján az egyháztanács, vagy az egyháztanács által e célra kiküldött bizottság veti ki, még pedig úgy, hogy a kivetést feltüntető részletes kimutatás, az egész költségelőirányzattal együtt, a költségvetési évet megelőző év december hó 31. napjáig közgyülésileg végleg megállapítható legyen. A közgyűlés helye és ideje azzal a kijelentéssel teendő közhírré (E. A. 40. §.), hogy az egyházközség előirányzatával kapcsolatosan a kivetésre vonatkozó javaslat is tárgyalás alá kerül. Az E. A. 262. §-a hatályát veszti. 17. §• Az egyháztagok adójának beszedése az egyházközségi gondnokok kötelessége, kik az adózó feleket a beszedés idejéről előre értesíteni s a beszedett összes járulékokat nyugtázni tartoznak. A készpénzben fizetendő egyházi adót naptári negyedévenként esedékes előzetes negyedévi részletekben kell lefizetni. A terményekben fizetendő egyházi adókat pedig a helyi szokás szerint megállapított időben kell beszolgáltatni. A készpénzben fizetendő egyházi adó naptári negyedévenként essedékes befizetései ecsetén az egyetemes közgyűlés által időnkint megállapított késedelmi kamat is jár az esedékességtől számítva. Az E. A. 267. §-a hatályát veszti. III. Fejezet. EGYHÁZMEGYEI, EGYHÁZKERÜLETI (ÉS EGYETEMES HÁZTARTÁS. 18. §. Az egyházmegye, az egyházkerület s az egyházegyetem hatáskörébe tartozó háztartási, vagyoni és pénzügyi természetű ügyeket — amennyiben azok a közgyűlés hatáskörébe tartoznak — közgyűlési tárgyalásra a számvevő- szék közreműködésével a presbitérium készíti elő. A presbitérium a háztartási ügyek előkészítésére pénzügyi bizottságot alakít. Az E. A. 284. és 293. §-a hatályát veszti. 19- § Az E. A. 299. §-a hatályát veszti. 2°. §. Az egyházkerületnek püspöki javadalom céljára az állam által juttatott földbirtok haszonélvezete, az e birtok után járó adók és biztosítási díjak viselése, a birtok és épületek karban tartásának s ezek költsége viseléséinek kérdését, valamint a hosszabb lejáratú haszon- bérbeadás módját és feltételeit, nemkülönben a püspöki állás üresedése tartamára eső jövedelem hováfordításának kérdését az egyház- kerületek szabályrendeletileg rendezik. IV. F e j eze t. EGYETEMESADÓALAP. 21. §. Az egyetemes egyház — addig is, míg egyházi és iskolai szükségleteinek kielégíthetése iránt a magyar állammal szemben támiasztható és történelmi alapokon nyugvó igényei külön országos törvénnyel nyernek rendezést, az e célra nyert és semmi más célra el nem vonható állami hozzájárulásból, az egyetemes közgyűlés rendelkezése és felügyelete alatt, egyetemes adóalapot tart fenn. Ebből az egyetemes adóalapból kell a lehetőséghez képest rendszeresen segélyezni a súlyos terhekkel küzdő egyházközségeket. Ennek mikénti módjáról és feltételeiről az egyetemes közgyűlés szabályrendeletileg intézkedik. V. Fejezet. AZ EGYHÁZI KÖZALAP JÖVEDELME. 22. §. Az egyházi közalap céljára:
